Miért mondják azt hogy ha kint rohangál csupaszon, az segít a bilire szoktatásban?

En egy eves koratol kezdve mutogattam neki a bilit. Aztan 18 honapos koratol kezdve kicsit komolyabbra vettem. Mikor elertunk valamit, elkezdtem gorcsosen akarni, hogy meg jobban fejlodjon. Egy ido utan rajottem, hogy nem szabad rastresszelnem, mert akkor mindig visszaesett. 23 honaposan puceran szobatiszta volt, de mihelyst adtam ra bugyit, rogton bepisilt. Igy hagytam a temat. 3 hete vettem elo ujra a temat, eldontottem, hogy nem stresszelek rajta. Vegul is, mi van, ha bepisil? Kimosom a ruhajat, feltorlom a pisit..nagy dolog.

De persze azon az uton, amin vegigmentunk ketten, mind a ketten tanultunk belole. Eloszor megtanulta a kislanyom, hogy ha bepisil bugyi nelkul vagy bugyiban, azt erzi, hogy nedves lett a laba, bugyija. Aztan megtanulta, hogy ha bepisil, bekakil, akkor meg tobb kellemetlenseggel kell szamolnia. Akkor jon az oltozes-vetkozes-tusolas, ami kellemetlen, ha napi 6 alkalommal tortenik. Megtanulta, hogy ha belepisil a bilibe, anya nagyon orul, es vidamabb es kedvesebb...a kudarcai sajnos engem is letortek. Rajott, hogy valamit erez, mielott pisilna, es megtanult szolni ilyenkor. Megtanulta, hogy ha szol es belepisil a bilibe, akkor nincs teljes vetkozes, tusolas, rovidebb ido az egesz procedura.

Ezert mondjak azt, hogy csupaszon rohangalassal kell kezdeni, hogy lassa, erezze, esetleg szagolja a pisiles es kakilas kovetkezmenyeit.

Most mar szobatiszta a 25 honapos lanyom, de a mai napig szeret bekukucskalni kozben a bilibe, hogy mi tortenik ott.