Hogy reagáljak ezekre? Már agybajt kapok.

Nálam a fiam kicsit szétszórt, minden érdekli, csacsog, mozog, jön és megy. Csak arra nem hajlandó, hogy szót fogadjon(alkalmi süket a kicsi) Erre már kaptam olyan diagnózist, hogy hiperaktív, meg sok szakkönyvben leírt idegrenszeri zavarokat(nevüket sem tudom már), közben csak eleven 3éves.

Én meghallgatom, amit mondanak, és annyiban hagyom, ha mindegyikre felkapnám a vizet, már rég megbolondultam volna...

kérdezd meg h mikor végezte el az orvosit és hh nem mondta neked h már diplomája van belőle

közben csodálkozz nagyokat :-O

és ha véletlen beszél olyan dologról amiben ö szenved tuti elkezdeném én is mondani neki h jesszus ez ilyen-olyan betegség láttam a Dr House-ban --> gyorsan menj orvoshoz mert halálos lehet

:-DDD

bocsi de szerintem ne vedd komolyan, hülyítsd te is ezzel vagy leesik neki vagy nem -- de legalább te is szórakozol kicsit

Nekem is van pár ember a családban, aki osztja az észt -de minek?:) Pl. besárgult a nagyobbik gyerkőc 2. napos korában, később mondtam , erre felcsattant, h "beteg volt a mája?? Te jó ég!!" :S:D

Á...nem kell foglalkozni vele, gondolom nincs saját gyereke, azért ilyen "okos"....:)

Sógornődnek milyen képzettsége van ,hogy így aggódik ?

Szegény szerintem alapból egy pánikolós fajta és ezt nagyon nehéz tudatosan visszafognia,nem tehet róla ,bár roppantul zavaró,idegesítő az észrevételeivel.

Ha egy gyermekkel baj van akkor a legtöbb szülő azt érzi,sejti,így voltam én is amikor már kb 1 évesen azt mondtam,hogy szerintem hiperaktív a kisfiam,aki azóta már 6 éves és az óvodába kerüléskor az óvónénik egy-két hónap után már küldték is 3 évesen nevelési tanácsadóba ,mert szakemberek és feltűnt neki,hogy például lábujjhegyne jár(állítólag idegrendszeri éretlenség is lehet az oka),túlmozgásos,nehezen irányítható,öntörvényű.

Akkor nagyon,nagyon haragudtam azért,hogy nevelési tanácsadóba küldtek bennünket,ma pedig nagyon hálás vagyok,mert a fejlesztések hatására és mert felvilágosítottak hogyan kell jól szeretni a fiamat van egy tündéri,együttműködő fiam,aki bár túlmozgásos,de idejében tudtuk,hogy a nevelésében mit nem szanad,hogy nehogy még rontsunk is a helyzeten.

A te gyermeked 2 éves,ilyenkor még nagyon nehéz bármiféle eltérést diagnosztizálni,csak ha valami súlyosabb probléma lenne akkor lehetne már most megállapítani.

Bízzál csak benne,hogy semmi baj nincsen,te vagy vele minden nap ,látod hogyan fejlődik,érik,okosodik,az anyai megérzésednek higyj ,hogy minden rendben van .