Még van visszaút, ha innentől többet foglalkozok a gyerekeimmel (játék, mondókázás stb. ) még megszeretnek? És fognak tudni velem lenni?
Nem szúrtad el, menni fog. Vidd őket magaddal, míg a picit rábízod apura, nagyszülőre, bébiszitterre, csak egy órára. A nagyokkal elmehetsz egyet játszóterezni, játszóházba, vagy valami olyan terepre, amit imádnának, akár állatkertbe, vagy ami felétek van. Még jobb lenne, ha mindegyikükkel külön-külön tudnál időt tölteni, ha megoldható.
És persze fontos a testi kontaktus, sok ölelés, puszi, simogatás, de ezt úgyis tudod.
van visszaút, de ne erőltesd egyik napról a másikra.
Minden nap mondd el nekik mennyire szereted őket, este mindennap olvass nekik mesét lefekvéskor, bújjatok össze.
Próbálok! Az a baj hogy anyagilag nem állunk olyan fényesen hogy bébiszitterre bízzam őket, meg nagyszülő sincs (ezért is voltam ennyire leterhelve igazából de nem is ez lenne a baj mert rájöttem hogy az hogy a háztartás fut e vagy ilyesmi sokkal kevésbé fontos mint hogy egyesével külön külön is tudjak foglalkozni velük)
De valahogy megoldom biztos. Mert szörnyű érzés hogy valahogy úgy érzem nem szeretnek és nevelni se tudom őket csak úgy ha félnek a kikapástól büntetéstől és én nem akarok ilyen szörnyeteg lenni...
Köszi a válaszokat
Kedves kérdező!
Még a legjobb pillanatban jött a megvilágosodásod!! :-)))
Biztos, hogy sikerülni fog, ne legyen lelkiism. furdalásod, sokan vagyunk így, sok sikert kívánom!
Első vagyok. Természetesen otthon is gyakorolhatod a szeretetteli nevelést, ingyen.
Szerintem a legfontosabb, hogy ne legyél feszült, azt érezzék a gyerekek, hogy érzelmi biztonságot és nyugalmat tudsz adni. Ha kiegyensúlyozott tudsz maradni, könnyebben jön a nevetés, viccelődés, spontán játék. Ha a kicsi elvan, vagy alszik, vond be a nagyobbakat a házimunkába, pl. adogassák neked a teregetni való ruhát, s minden ruhadarabnál mondani kell egy játékot, amit nagyon szeretnek. Vagy gyúrják veled együtt a fasírot, túrógombócot, stb., közben szabad valami mást is formázni belőle, amit kisüttök. Magyarul építsd be az egymáshoz való közeledést a mindennapokba, csinálj bármit, aminek kapcsán lehet beszélgetni, viccelődni, mókázni. Rakjatok együtt rendet a szekrényeikben, vagy a tiédben, azt is imádni fogják.
(amúgy én is ezt gyakorlom, hogy lehet feszmentesen, és tartalmasan élni a mindennapokat a két kisfiammal, és mi is szeretnénk kistesót. Az a baj, hogy manapság szinte mindenki leterhelt, lelkileg megfáradt. Szóval nem vagy egyedül. Csinálni kell, próbálkozni, s amit kell, azt elengedni magadtól - gondolok itt a nem annyira fontos háztartási dolgokra. na még tudnék írni, de egyik fiam idemászott az ölembe, és mindenképp hozzá akar szólni....:) Letelt a pihenőidőm, kitartást neked!!!!)
első köszönöm még egyszer nagyon hasznos ötletek!! Ez is a baj amúgy hogy belőlem nem jön spontánul ezek a dolgok, valahogy utána kell olvassak, meg kell tanulnom hogyan foglalkozzak a gyerekekkel. A férjemnek ez olyan spontánul megy hogy mindenbe bevonja őket csak ő keveset van itthon meghát én is szeretnék jóban lenni a gyerekeimmel.
Az a baj hogy anyagi problémáink adódtak nem kevés és úgy érzem itthon "lógatom a lábam " holott ha dolgoznék jobb lenne persze hát nem sokkal (gyeden vagyok most) de azért mégis. Közben meg rájöttem hogy amíg ezen idegeskedek meg agyalok addig elmegy a kisgyerek koruk ami sose jön vissza!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!