Miért tiltakoznak annyira a szülők, hogy kiselsős gyerekük évet ismételjen?

Teljesen jól látod a dolgokat.

A gond szerintem ott kezdődik, hogy az oviból nem kellene eljönni a gyerkőcnek. Legjobb lenne, ha maradna még egy évet. Csak sajnos már hiába küldik a gyereket a nevelési tanácsadóba iskolaérettségi vizsgálatra, mindenki megfelel, mehet iskolába. (legalábbis felénk így van, és ez nagyon nagy baj!!)

Ha pedig engedik suliba, vagy a szülő nem akarja, hogy oviban maradjon + 1 évet, akkor igenis járja újra az első osztályt, mert később csak rosszabb lesz.

Van aki tiltakozik, van aki meg direkt kéri.

Ha a tanítók differenciáltan foglalkoznának a lemaradó gyerekekkel, nem várnák el tőlük ugyanannak az olvasmánynak az adott időre történő feldolgozását mint a már másodikos szinten olvasóktól, hanem pl. írnának neki egy rövidített szótagolt szöveget, vagy külön feladatlapon gyakoroltatnák néhány "nehéz" betű megkülönböztetését, amíg a többiek szöveget olvasnak, aztán valaki elmondaná az olvasmány tartalmát, hogy a további feladatokba már ez a gyerek is be tudjon kapcsolódni, tényleg jobb volna ha mindenki mehetne másodikba. Csak hát ez sok munka. És aki ilyen lelkiismeretes, az a legügyesebbek számára is külön feladatokat készít, hogy ne unatkozzanak, sőt tanuljanak valamit, amíg az átlagos tempójú gyerekek végig rágják a szöveget.

Én fejlesztőpedagógusként elég sok tanítót ismerek, de ilyen csodalényt élőben még nem láttam, bár hallani már hallottam róla...

Csúfolás ügyben pedig sokat tehet a tanító meg persze a szülők. Ahol csúfolják a dagit, a pöszét és a kopott ruhájút, ott az évismétlőnek is nehéz dolga lehet. De ha jó a légkör az osztályban, ott nem fognak csúfolódni a gyerekek. Ha az a norma, hogy a gyengébbet segítjük, mindenkiben észrevesszük a jót, egymást fogják helyre tenni, ha valaki csúfolódni kezd. Egyébként az évismétlő kisgyerek egyáltalán nem biztos, hogy a második évben is a lemaradók között lesz.