Mit tegyek? Hogy mondjam meg neki? Nem akarom elveszíteni!

Mindig Te maradsz az anyukája, ez az odaköltözés csak puszta fellángolás. Nem bírná 2 hétig sem.

Most tetszik neki a gazdagság, a gondtalan élet, a nagy idilli család képe, de majd jön a suli, és minden visszaáll a régi kerékvágásba.

Egyszerűen mondj annyit, hogy NEM. Nem szükséges magyaráznod, még a végén Te mentegetőznél,hogy ne haragudjon, mert Te nem viszed Egyiptomba.

Majd lenyugszik, nem kell vele foglalkoznod. Gyerek még, tele furcsa ötletekkel gondolatokkal:))

Jajj, ez nagyon nehéz helyzet. Egyrészt nagyon jó, hogy jó a kapcsolata az apukával és a mostoha anyjával, másrészt beszélned kell vele. Mondd el neki, hogy az apukájának új családja van, egy kisgyermeknek pedig az anyja mellett a helye. Fontos, hogy tudja, hogy mindketten szeretitek, bármikor mehet az apukájához, fordulhat hozzá a gondjaival, de nem költözhet oda. Nagyon nehéz tanácsot is adni, hiszen végülis ugyanannyi joga lenne nála is lakni, de most próbálom a te szemszögedből nézni. Próbáld meg elmondani neki, hogy ha ő elmenne, te nagyon egyedül lennél és szomorú lennél. Ne tiltásként élje meg, hanem érste meg, hogy ez a dolgok rendje. Ha tényleg olyan a kapcsolat, kérheted az apuka vagy a nőci segítségét is, bár ez necces. :/

Sajnálom, ha nem tudtam érdemben segíteni, de nagyon együttérzek veled. Kívánom, hogy megoldódjon a dolog :)

Nos,először is,ne marcangold magad azzal,hogy ő jobb,mint te stb mert azt a gyerek megérzi.Hidd el neki is van rossz tulajdonsága,bőven.Próbálj a kislányodnak minél több programot szervezni kettesben (vidámpark,játszóház uszoda...),és ha esetleg az apuka is benne van hármasba vagy akár az új családdal együtt is elmehettek néha-néha valahova.Beszélhetsz az apuval,hogy egyszer-egyszer a hétvégéken felül átmegy a kiscsaj.És mindezt azért,hogy érezze a lányod,hogy te nem akarod az apjától elszakítani őt,hogy támogatod azt,hogy ő nála legyen.De mégegyszer hangsúlyozom azt is,hogy legyetek nagyon sokat kettesben is és szervezz be izgis kalandokat.

Ez egy nagyon nehéz helyzet,és ahogy látom főleg neked.Próbálj erős maradni,a gyerkőc érdekében.Az ember csak akkor tud magabiztos maradni,ha nem hagyja,hogy más elbizonytalanítsa.Ezt jegyezd meg.

Figyelj ide, Te átestél alú túlsó oldalára!

A baj az szokott lenni, ha anyu fúj a mostohára, meg az "új" családra....

Te meg még könnyezel, hogy az új "anya" micsoda tökéletesség, mert ez is van meg az is van...

Hát akkor ébredj fel, kedvesem, mert NINCS tökéletes ember, és nehogymár az önértékelésedet tedd 0-ra!!!!!

Ezt érzi a gyereked is, ezért jobb neki a "másik" család!!!

Te vagy az anyukája, Te neveled, nem az a Laura vagy ki .... És mi az hogy nem bírnád ki ha elveszítenéd??? Amilyen szerény vagy, még el is engednéd a kezét, hogy nehogy lelkibeteg legyen szegény gyermek.... Hát ne!! Most menjen el csak velük, de úgyis hiányozni fogsz neki! Na, azt a pillanatot fogd meg és ehhez RAGASZKODJ! Hogy ne Laura meg nyuszika meg KAtika legyen a "tuti" ,hanem TE!!!

De miért volt náluk eddig is ilyen sokat? Minden hétvége az nem túlzás egy kicsit? Meg még a nyár nagy része, gyakorlatilag csak iskolanapokon van nálad?

Egyébként nekem eléggé úgy tűnik, hogy beleadták a szájába ezt a szöveget, hogy "ők is a családom blablabla". Messze laktok egymástól az exférjeddel?

Sajnos korban tökéletesen összeillik az exférjed az új feleségével. (Műcicivel szoptatja a három gyereket?)