Haszontalan aki a gyermeke 3. évében kihasználja a GYES-t és otthonmarad a gyermekével?

Én is érzem magam néha úgy, hogy a férjem tart el, ami igaz is, mivel ő dolgozik, én meg itthon, de már Gyest sem kapok, 3 elmúlt a lányunk. Férjem reggel 5:40 kor megy, este 7-8 között ér haza, sokszor hétvégén is egész nap dolgozik.

Én reggel 9-re tudnék irodába vissza menni dolgozni, el is fudnám vinni a gyereket, de 5-ig van munkaidő, ha még picit bent kell maradni, nem érnék haza 6-rá az oviba erte.

Néha zavar, hogy nincs saját fizetésem, de mikor megkérdem a férjem nemi mi erről a véleménye, azt mondja őt nem zavarja, és hogy igazából nem tudnánk megoldani a gyerek hazahozatalát Oviból, ezért maradok vele itthon.

Megélünk abból amit keres szépen, de valahol igen, ott van bennem, hogy jó lenne saját kereset, akkor tudnánk félre tenni....

Szeretek itthon lenni, főzni rájuk, játszótérre menni, tenni venni, igazából nem érzem a gyereknevelést házimunkát munkának, mert 10-re megfőzök, elpakolok, kitakarítok, és utánna az egész nap szórakozás a gyerekkel.

Én is így érzem, ráadásul én külföldön szültem, itt nincs 3 évig támogatás, csak néhány hónapig.

Azon kívül, hogy nem keresek pénzt, kapcsolatokat sem tudok így építeni, mert körülöttünk minden gyerek bölcsiben, oviban van, nem a játszótéren, szinte mindig egyedül vagyunk ott. A régi barátok szép lassan eltűntek.

Nem tudok sajnos semmit sem javasolni, én vissza fogok menni dolgozni 2 éves korában, keresek olyan munkát, ahol meg tudom oldani a bölcsit.

A nagyobbik lányomnál úgy voltam, hogy 2,5 évesen menjen csak oviba.Közben jött a tesó, így itthon maradt 3 éves koráig.Rájöttem, hogy a kisebbiket sem fogom beadni oviba, csakis 3 évesen.Nagyon kell a gyerekeknek az itthon töltött 3 év.

Inkább hanyagolom a takarítást, ha jó az idő.Megyünk játszóterezni, mamázni, játszóházazni stb.

Kihasználom ezt az időszakot, mert ilyen soha többé nem lesz.Félreteszek a GYED alatt, hogy a GYES-nél ne kelljen nélkülözni.

Ha nagyon muszáj, persze menjen vissza az anya dolgozni.Ha viszont megoldható anyagilag, akkor inkább maradjon otthon 3 évet a gyerekével.Élvezzék az együttlétet, a sok játszadozást.Olyan hamar megnőnek ezek a csöppségek.Később úgyis csak a haverokkal fognak lógni:D

Én is így éreztem magam és ez az érzés elmúlt, mióta újra dolgozom. Helyette jött a lelkiismeret-furdalás és a sakkozás az idővel, lehetőségekkel. Cserébe 2x annyi lett a családi bevétel és még egy cégautót is kaptam majdnem korlátlan használatra...

Szóval valamit-valamiért :)

Viszont nektek, ha a munka ellen csak annyi szól, hogy nincs aki elhozza délután a gyerekeket az oviból, akkor talán az lenne a megoldás, hogy kerestek egy megbízható személyt erre a feladatra. Nem szégyen ez a mai világban!

Én nem érzem magam haszontalannak, bár, ha visszavettek volna, már a gyerekem 2 éves kora előtt dolgoztam volna. Most meg úgy néz ki, hogy közel 4 éves lesz, mire jövőre visszavesznek dolgozni. (Remélem, inkább úgy írom, AMIKOR visszavesznek dolgozni.)

Nem gondolom, hogy haszontalanul vagyok itthon! A gyerek előtt több száz gyerek sorsát rendeztem, segítettem nekik elindulni a középiskola felé, intéztem az apró-cseprő ügyeiket, beiskoláztam, stb., amit egy ofő csak megtehet. Most ugyanezt csinálom, csak a kis mikrotársadalmunkban. Intézem az ügyes-bajos dolgainkat, segítek a férjemnek a munkájában, ellátom a háztartást, foglalkozom a gyerekkel. Sokáig szomorú voltam, hogy nem vettek vissza dolgozni, egyrészt a pénz miatt, másrészt nagyon szeretem a munkámat, nagyon sokat dolgoztam a gyerek előtt, szerettek a szülők és a gyerekek is, és bántott, hogy pont engem nem vesznek vissza, nyűg lettem gyerekkel egy oktatási intézményben, de rájöttem, hogy így pl. meg tudom adni a nagyszülőknek és a gyerekünknek is azt az örömet, hogy bár közel 100 km választ el bennünket, mégis gyakran látják egymást, mert vonatra ülünk és megyünk hozzájuk.

Vagy dagadhat a májam a büszkeségtől, amikor a bölcsiben azt mondja a gondozónő, hogy nincs olyan mondóka vagy dal, amit a fiam ne ismerne vagy elsőre ne tudna elénekelni, mondani. Ha vissza kellett volna mennem dolgozni, biztosan nem hallgatunk annyi zenét, mondókát, ergo nem is ismer ennyit.

És igenis hasznos tagja vagyok a társadalomnak és a családomnak is, hiszen nekem most ez a munkám, most a sajátomat nevelem, adok a társadalomnak egy remélhetőleg értékes embert! Mondjuk én el sem tudom képzelni, hogy a férjem azt mondja nekem, hogy az semmi, amit én csinálok, pedig két állásban dolgozik!

7. vagyok, az én válaszomból idéztél az előbb.

Az egyik válaszolónál olvastam, hogy du. nincs aki elhozza a gyerekeket az oviból és ez a gondolataimban összeolvadt a kérdéseddel, azért írtam :)

Hűű, több műszakban nehéz, az biztos! És azt sem értem, hogy sok nagyszülő miért olyan elutasító? Jó, néha a szülők is elvetik a sulykot, amikor minden nap a mamát/papát küldik a gyerekekért, de azért heti 1-2x igazán besegíthetnének!