Ne adjunk neki cukorkát?

Eleve nem értem, hogy miért kell szándékosan másképp csinálni, mint ahogy a SZÜLEI kérik???

Az édesség nem az ördögtől való, de a heti 2x "bármikor" az igenis sok. Főleg, ha még rossz evő is.

Persze, hogy követeli, mert rászoktattátok. Ezt Te tényleg helyesnek tartod?

Még annyi eszembe jutott, hogy a saját anyám is ilyet csinált, direkt. És tudod miért, hogy a gyereket magához édesgesse. Mert egy 3-4 éves még lekenyerezhető így.

Nem is értem ezt az emberi butaságot.

Terhes voltam a 2. babával, két hónapig segített azzal, hogy kivitte a fiamat a játszótérre ebéd előtt és hol nyalókát, hol cukrot, chipset vagy mit vett neki, még arra sem vette a fáradtságot, hogy minőségibb édességre költsön.

Fél évembe sikerült a gyereket leszoktatni erről. Nagymama azóta sem jön, még ő sértődött meg.

Lesz...rom.

Ja és azt mondta, hogy a gyerek nála legalább boldog, mert azt ehet, amit szeret.

Utálom az ilyet.

Igen, bocsánat, telefonról írtam, és az okoskám önkényesen behelyettesített egy-két szót, elnézést:)

Visszaolvasna nekem is röhögnöm kellett rajta:)

Szóval a lényeg az volt, hogy emiatt nem is nagyon hagyom felügyelet nélkül arra a nagyira a gyerekeket, de engem meg is kérdez, hogy adhat-e neki ezt vagy azt. (a nagynak, 2 éves)

És igazából gondolhatja, hogy nem hülyeségből kérek dolgokat.

Egyébként hasonlót csináltak anyámék is. Mikor kórházban voltam a másodikkal, két hétig náluk volt a fiam. Egy hét múlva derült ki, hogy a gyerek vacsorára danone csokis pudingot hajlandó csak vacsorázni.

Tök kiakadtam, mert egyrészt nem szóltak, másrészt itthon nem nagyon kap ilyesmit. Utána anyuék részletesen beszámoltak róla, hogy mit és mikor evett a gyerek:)