Ti mit kezdenétek az olyan gyerekkel, akivel nem lehet sehova bemenni, mert nem tud viselkedni?

Jajistenem, akkor én csöndben maradok ezentúl. :) Az én lányom csak a kosarakkal bíbelődik (mindig másikat vigyünk, mint amit én leveszek). Ő viszi (vagy tolja) még akkor is, ha már kigúvad a szeme, olyan nehéz, nem tudom elvenni tőle (arra is gondoltam már, hogy biztos gondolják magukba, hogy a h.lye p. a gyerekkel cipelteti a cuccát). Mivel lány, előszeretettel az illatszereket, csillámos szemfestékeket pakolássza (próbálja a kosárba tenni), meg a hajgumikat, láncokat stb. De azért kezelhető, ha én elindulok, hogy na jó, én megyek, akkor teper utánam (mondjuk nem annyira felfedező alkat, inkább bújós). Mindig ő akarja a kosarat feltenni a pultra fizetésnél, persze ez nem megy, úgyhogy ketten kínlódunk vele. De a pénztáros nő jókat nevet rajta. Szóval bocsi, hogy nem tudtam segíteni, kitartást kívánok! Azért az durva lehet, hogy annyira hisztizik, hogy elhányja magát. :(