Mit mondanál a gyereknek, ha nevelési tanácsadóba kezdenétek járni?
Olyan fura helyzet, semmi averzióm nincs a nevtannal kapcsolatban, a gyerekem sem igazán „súlyos eset”, de az óvoda javaslatára megyünk nevelési tanácsadóba. Egyedül már beszéltem a pszichológussal, aki azt javasolta, gondoljam át, mi lehet az a probléma, ami a gyereket is zavarja, és mondjam azt neki, hogy azrét megyünk, hogy hátha ő tud ebben segíteni.
Átgondoltam, azt is mondtam a kissrácnak – de ő azt válaszolta, őt ez nem zavarja, emiatt nem kell mennünk sehová. Most mondjam azt neki, hogy hát igen, épp az a gond, hogy nem zavar? :)
De komolyan: ti mit mondtatok hasonló helyzetben? Nyilván túlparázom az ügyet, csak nem szeretném, hogy hülyének érezze magát a gyerek, vagy rányomjak valamit, ami nekem gond, neki meg nem az…
válasza:
válasza: válasza:Ezzel a túlparázással vigyázz, mert csak rontasz a helyzeten. Látod, máris ellenérzései kezdenek lenni a dologgal.
Eleve nem kellett volna ezt ennyi idővel előre beharangozni neki. (Most tudja, hogy valami "izé" vár rá, egy ismeretlen dolog, ami félelmetes, szorongató lehet számára)
ELég lett volna akkor elmondani neki, mikor indultok a tanácsadóba, hogy "Kisfiam, most elmegyünk egy nénihez, aki fog veled játszani egy jót, és beszélgettek közben"
válasza:Egyszerűen mondd neki, hogy el fog járni egy nénihez/bácsihoz beszélgetni, aki azért beszélget vele, hogy ettől jobb legyen neki. Még ha nem is zavarja az adott probléma, észre fogja venni egy idő után, hogy ettől jobban érzi magát.
Az ekkorákkal amúgy is főleg játszani szoktak, és közben beszélgetni.
válasza:4 éves kisfiammal egy éve kezdtünk járni a tanácsadóba,én csak annyit mondtam neki,hogy elmegyünk egy kedves nénihez beszélgetni,játszani,imádott oda járni,élvezte a figyelmet,a játékot,a foglakozást :-) .
Végül nálunk a diagnózis figyelemzavar lett.
Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat! Elnézést, direkt nem részleteztem a gyerek „problémáját”, és örülök, hogy van, aki ennek ellenére használható választ tudott adni (persze mindenkinek köszönöm, aki egyáltalán vette a fáradtságot).
Azóta már voltunk egyszer, valóban szorongott tőle a fiam, kérdezte, akkor is járnia kell-e, ha nem jó neki ott, amire persze mondtam, hogy biztos, hogy élvezni fogja, ne aggódjon – és élvezte is, jót játszott.
Azzal nem értek egyet, hogy nem szabad előre mondani neki, mi fog történni, ráadásul egy 6 éves gyerek már elég okos ahhoz, hogy az olyanra, mint „elmegyünk játszani egyet egy nénivel” megkérdezze, hogy miért megyünk… szóval köszi mindenkinek!
Tudom, hogy a fő, hogy én ne parázzak, és dolgozom is ezen! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!