Arra hogy reagáltok, amikor más kisgyereknek megengednek valamit, amit te nem szoktál a tiédnek? És persze a tiéd is azt akarja csinálni?

Homokban motorozásnál maradva ezt elmondhatod neki ( a gyerekednek) hogy belemegy más gyerek szemébe a homok, úttest esetén hogy veszélyes mert jöhet az autó, és elütheti. Ezzel nem bírálod az anyukát csak a te félelmedet/ véleményedet mondod el ha valóban úgy látod hogy a kicsi gyereked (2-3-4 éves) ettől kevésbé fogja akarni a tilos dolgot.

Az a baj hogy nálunk pl. a magyarázat se segített ilyen kicsi korban, mindenképp azt akarta amit a másik kisgyerek, magyarázgathattam én akármit:))

De amúgy visszatérve ehhez hogy ki mit ér fel ép ésszel, ezek hogy nem játszunk az úttesten vagy nem motorozunk nem annyira jó példák, mert itt valóban vagy magának vagy másnak árthat vele.

De rengeteg olyan téma lesz/van amiben másképp gondolkodunk mi szülők és máshol van a tűréshatárunk de nem lehet ép ésszel megmagyarázni a gyereknek hogy az egyik hozzáállás miért jobb mint a másik.

Én pl. laza anyukának tartom magam, mindhárom gyerekemet engedem itthon felmászni az ágyra, székre (asztalra nem) fel alá lépcsőzni egyedül, egyik nagyágyon ugrálhatnak is, 3 és 4 évesek bemásznak a kádba egyedül.

Barátnőmék múltkor itt voltak a kislányaival hát ő egyfolytában borzadozott és hüledezett hogy nem kísérgetem őket a lépcsőn fel és le és hagyom ugrálni őket merthát jajistenem leesnek. Az ő lányai nem is tehették meg.

Ettől még a barátnőm és nem bántanám meg ezzel hogy feleslegesen parázik vagy túlságosan tiltó.

Nem olvastam végig a válaszokat, de ilyenkor én is azt szoktam mondani a fiamnak, hogy azért, mert X-nek engedi az anyukája, attól neked még nem lehet.

De van, hogy fordítva történik az eset és az én fiamat akarja "utánozni" valaki, akinek az anyukája nem engedi. Ilyen pl a játszótéren a csúszdára visszafelé mászás... tehát, hogy nem a létrán megy fel a fiam, hanem magán a csúszdán, én ezt szoktam hagyni, mert ügyesedik tőle, szépen fel tud kapaszkodni, nem esik el. Perzse, ha épp csúszna valaki vagy sokan vannak, akkor nem engedem. És általában ezt más gyerekek is szeretnék kipróbálni, anyukájuk nem hagyja, de ebbe nem is szoktam beleszólni.

Vagy fiam felmászhat a kerítésre a játszótéren, többször mennek utána mások is, akiket viszont nem engednek. Általában szólok is a fiamnak, hogy jöjjön le, mert mennek utána a kicsik.

Egyébként meg megérti, ha valamit neki nem szabad. Rohangálva enni pl, na olyan nincs.

Hasonló szituáció történt egy barátnőmmel nemrég.

Régen látott rokonok mentek hozzájuk látogatni. Mindkettőjüknél 3 évesek a kicsik.

A barátnőm palacsintát sütött. Amikor elő akarta venni a nutellát, a rokon hölgy megkérte,hogy ne tegye már, mert az ő gyereke nem nagyon eszik édességet, és nem is akarja,hogy egyen.

Nekem ez furcsa szitu, mert volt ott számos felnőtt is, aki bizony szereti a nutellás vagy a kakaós palacsintát! De én sem tudom mit csináltam volna. A barátnőm sem tömi édességgel a gyereket, de kb. kéthavonta süt palacsintát, akkor eheti a pici nutellával. Ráadásul volt nagyobb gyerek is, aki szintén kérte.

Na ilyenkor mi a jó döntés? Kihozni a nutellát, és végignézni,hogy a rokon,hogy magyarázza el a 3 évesének,hogy abból ő nem ehet, vagy mindenki mást letojva, nem elővenni?

Végül is úgy oldották meg,hogy a kicsi evett sima palacsintát (tényleg szereti így is :)), utána meg elhívták játszani,addig ettek a többiek nutellásat.