Arra hogy reagáltok, amikor más kisgyereknek megengednek valamit, amit te nem szoktál a tiédnek? És persze a tiéd is azt akarja csinálni?

Én nehezen viselem, sokat gondolkodom ezen.

Pl. nálunk evés az asztalnál ülve nyugodtan, nem válogatva, nem szaladgálva. Ha végeztünk, együtt állunk fel az asztaltól.

Ismerősöm pont ellenkezőképpen neveli a gyerekét. Odaszalad, eszik egy falatod és már rohan is el, mindent borogat, mindenbe beleeszik. Persze nem eszik normálisan, mert kapkod és joghurtot kap leves közben, majd újra leves.

Ilyenkor persze az enyém is ezt csinálná, ebből veszekedés és sírás lesz, majd napokig tart visszanevelnem.

Sok hasonló szitu van, az evés csak az egyik példa volt.

Én ritkítottam a találkozásokat, mert más megoldást nem találtam rá.

Ha idegennél látja a gyerekem az utcán, játszótéren, én kerek perec megmondom hangosan, hogy ez rossz dolog, nem szabad ilyet csinálni (motorozni homokozóban).

A minap az orvosi rendelőben buzdította egy anyuka a kisfiát a motorozásra, szerencsére a gyerekének nem volt kedve, de már a nyelvemen volt, hogy rászóljak, mégis mit gondol, hol van?

Megmondom, hogy x-nek megengedi az anyukája, de én nem engedem. Ennyi.

Megérti a 2,5 éves, hidd el.

Amúgy ha vendégség van, vagy barátokkal vagyunk együtt, akkor szoktam engedni is, pl. mi csak az asztalnál eszünk, de ha vendégek vannak, akkor a harapnivalóval el szoktak kószálni a lakásban.

Kifejezetten az idegenekkel (játszótér) ez nem probléma.

Nekem is próbára teszi az idegrendszeremet,de mindig megdicsérem a lányomat,hogy nagyon kedves és szófogadó,aztán a fülébe súgom,hogy most nem vesztek össze "Karcsikával",de majd otthon kikap. Nagyon édes utána. Ez a mi játékunk.:)

Láttunk már bunkó felnőttet,nem is keveset,úgyhogy lehet,hogy itt kezdődik minden.

Ebből sosem volt gondom. Ha valamit nem engedek a fiamnak, amit más anyuka igen, akkor megmondom, hogy én szeretném, hogy ezt csináld. Ennyi.

Csak tanács: ha együtt vagy boltban a barátnőddel, és ő odaadja a csokit a gyereknek, ne a barátnőd előtt mondd a sajátodnak, hogy "neked nem szabad mert ez nem helyes, és azért mert Pistinek szabad, Attól ez még egy rossz dolog", mert ezzel a barátnődet, mint anyát bírálod, ráadásul a saját gyereke előtt, és ez a lehető legocsmányabb cselekedet, amit valaki elkövethet. Egyébként meglehet, hogy EZÉRT néz rád furán más anyuka. Igazuk van. Nem szabad másokat bírálnod a szemük előtt, pláne a saját gyerekeik előtt!! Ezzel aláásod az anyai tekintélyüket, irtó gonosz dolog.

MOndd a sajátodnak, hogy "nem szeretném, ha ezt tennéd, biztos van olyan dolog is, amit Te tehetsz meg kicsim, és Pistike nem."

Aztán otthon, vagy ha elmentetek, elmagyarázhatod neki, hogy rossz dolog volt, amit Pistike tett, de ne az édesanyákat bíráld a gyerekek füle hallatára! A SAJÁT nevelésed RÁD és a GYEREKEDRE tartozik, és ez igaz fordítva is.

"Sokan csinálnak olyan dolgot, amit amit nem szabad."

No, ezzel lehet szépen aláásni másik édesanya tekintélyét, ha ő és a gyereke is meghallja, és bírálni más édesanyát. Felettébb ronda dolog.

Én ebből egyébként sosem csináltam gondot. Nem vagyok egy háklis típus, ha valamit Pistike megtehet, és a fiam nem, akkor annyit mondok a fiamnak: "Én nem szeretném, hogy te is ezt csináld, légyszíves ne tedd."

Ha kérdezi, miért, elvonom a figyelmét. Aztán esetleg otthon elmagyarázom neki, anélkül, hogy a fiamnak olyan érzetet adnék, mintha Pistike anyukája rossz anyuka lenne.

Napjainkban minden fiatal édesanya magát tartja a tótumfaktumnak nevelésügyben, és finnyáskodik a többi anyuka szokásaira, ha valamit máshogy csinálnak, de én nem vagyok ez a típus. Én elfogadom ha valaki máshogy nevel.