Van még valaki, aki nagyobb kisgyerekét sem meri rábízni a nagyszülőkre a gyerekét?
Na, jól kiírtam :)
Épp ez a bajom, hiába nő, nő, még mindig nem merem rájuk bízni a gyereket. Annyira felelőtlenek, ott is szanaszét a gyógyszer Bár legutóbb a gyerek hangosan átkiabált, hogy anya, tudod, hogy nem nyúlok a gyógyszerekhez, erre még meg is sértődtek, hogy miket tanítok én a gyereknek. Hát mi mást, mint hogy nem nyúlunk a gyógyszerhez?
De nemcsak ebben, piciként is otthagyták a kanapén, ha nem ugrom vissza, fejreesik. 6 hónaposan keménycsokoládéval akarták etetni, és órákra leültetnék egy tál chipssel a tévé elé - mert "szereti".
Ha megyünk, az az első, hogy be akarják kapcsolni neki a tévét - én meg mondom, hogy nem ezért jöttünk!
Bár rosszabb esetben visszacsapódó, borotvaéles bicskát, tűhegyes "fogalmamsincsmiaz" szerszámot adtak az akkor 2-3 éves gyerekem kezébe.
A lányom 4 éves, amíg nem lesz önellátó, addig anyósomnál nem marad! Nem anyósommal van bajom, hanem a hozzáállásával.
Eleve ott kezdte, hogy a 6 hetes gyereket tejjel akarta itatni mikor szopott. Aztán kajálás terén volt még 1 húzása, azóta még kettesben sem hagyom őket egy szobában. 5 hónapos volt a gyerek, mikor megette mackósajttal, ez a kisebbik gond, a nagyobbik az volt, hogy sajt szavatossága 3 héttel előtt lejárt. :( Mikor magamon kívül mutattam neki, azt válaszolta, hogy dehát hűtőben volt, ugyan mi baja lehet, és különben is az ő gyerekei már 3 hónaposan mackósajtot meg parizert ettek. Na azóta figyelem a hűtőjében a dolgokat, rendszeresen tele van lejárt szavatosságú dolgokkal. Kész csoda, hogy még nem lett baja valamitől.
De nála is szana szét a gyógyszerek, járólapra kiszórva a hangyairtó por még mikor ott vagyunk is, és fel van háborodva, hogy 8 hónapos kicsi miért akar folyton belemászni, egyfolytában a tv előtt ül, a gyereket még egyszer nem vitte el sétálni a 4 év alatt, pedig kértük, küldtük, nem érdekli, mondván minek, bent is lehet játszani, van egy behemót kutyája (egyébként állatbarát vagyok, imádom a kutyákat, egy német juhásszal nőttem fel) ami 6 hetes kora óta meg van kötve, irtó goromba.
1 alakalommal maradt ott fél óráig, mikor a férjem orvoshoz vitt, mert alig éltem, a gyerek aludt, de teljesen fel volt háborodva, hogy ugyan mit csináljon ő vele ha felkel, leszünk szívesek marhára sietni.
Hát ilyen apróságok miatt ne hagyom ott a gyereket. Néha komolyan elgondolkozom, hogy a férjemet ki nevelte fel, mert erősen kételkedem benne, hogy ő volt.
Tényleg, ez már ki is ment a fejemből - a rovarirtószer mindenhol. Meg hogy tanítsam meg a gyereknek, hogy NE MÁSSZON!
Én ezért irtózom az ilyen válaszoktól, hogy "ő is felnevelt X gyereket" - igen, de néha csodálom, hogy túlélte az a valaki.
Kicsit megnyugodtam, hogy nem vagyok annyira egyedül ezzel a problémával.
anyukám se vigyázhat a gyerekemre. majd talán 10-15 éves korában :D
nálunk azért rosszabb a helyzet mint nálatok mert anyám borderlineos...
ha jó napja van akkor jó fej, de kiszámíthatatlan mikor jön elő a másik énje és felejti el, hogy épp vele van a gyerek.
egyszer elhagyta, bevállalta, hogy vigyáz rá míg vásárolok, 2 méterre voltam tőlük, 2 percig nem figyeltem és egy nő hozta vissza nekem a gyereket, egy forgalmas út felé sétált tök egyedül...
azóta közös kiruccanások sincsenek.
azt nem tudom, hogy nála mi van, gyógyszerek, ollók, borotva, ilyeneket elől hagyna e mert nem hív át magához már 2 éve, én meg nem megyek. illetve mennék csak mindig van kifogása, de lassan nem is próbálkozom :)
tényleg az a legszarabb az egészben, hogy van egy tök jó fej énje, az anyukám! aki ritkán jön csak elő mostanában :((((
és mivel egyedül van, így aztán tényleg veszett fejsze...
Szia! Anyukámra nyugodt szívvel rábízom. 2 éves korától sokat ott van hétvégente, nyári szünetbe ha én dolgozom, 1 hetet is ott van. Anyósomra szintén rábíztam, de sajnos tavaly nyáron meghalt (öngyilkos lett). Ő depresziós volt, gyógyszert is szedett, de attól függetlenül nyugodt szívvel ott hagytam rá a gyerkőcöt pici kora óta.
DE apósom élettársára (8 éves volt a férjem amikor elváltak a szülei), nem bíznám. Így is ha náluk van (ha hajlandó átmenni a kisfiam, mert nem igazán szeret ott lenni), tiszta ideg vagyok. DE muszáj odaadnom, mert akkor meg a balhé van. DE a fiacskám megoldja, mert nem megy át vele:-) Apósommal nincs baj, de a párja... Tiszta idegbeteg, állandóan ordibál apósommal, a fiával, csapkod stb. Ahol dolgozik, ott már többször kellett csinálni az íróasztala ajtaját, mert idegségében rugdossa. Szóval, no comment... Meg úgy egyáltalán nem bízom benne. Apósom meg, úgy csinálja ahogy a párja mondja, meg nem igazán tud bánni Zotyival.
Anyósom az 1 éves gyerekem otthagyta a játszótéren (őnáluk, tőlünk a város túlsó vége!) mert randira kellett mennie! Csoda, hogy nem ment el a kicsi, nem vitték el stb. A sógorom talált rá (tök véletlenül) az akkor már mocskosan bőgő, taknya-nyála egybefolyó kislányra, aki még a hintáról is hanyatt esett...
A legutóbbi húzása bő 2 hónapja volt, mikor dolgoztam hétvégén és a 39 fokos lázas gyereket elvitte rövidnadrágban-pólóban-széldzsekiben a 10 fokos esős időben ugráló-várazni a plázába. Kórház lett a vége. (a férjem is megkapta a magáét, Ő volt a kicsivel otthon)
Nos megmondtam anyósnak, ha még egyszer a hátam mögött elviszi feljelentem gyerekrablásért és távol tartást kérek. Azóta soha nem hagyom őket egy percre sem egyedül, és csak akkor jöhet, ha otthon vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!