Létezik olyan, hogy egy gyermek akiről 5-6 éves korában már sejteni vélik a szakemberek, hogy hiperaktív később könnyedén beilleszkedik majd az iskolába és mégsem válik be a baljós találgatás, hogy problémás marad?
Kiskorától igen temperamentumos...már 3,5 éves korában nevelési tanácsadóba kerültünk vele ,azóta rengeteget javult,sokkal jobban képes kontrollálni a viselkedését,tovább tud kivárni,kicsit kevésbé impulzív .
Hol figyelemzavarosnak mondták ,hol pedig hiperaktívnak sejtették,de senki nem akarta túl korán megbélyegezni .Nagyon okos.
Sokat tud változni egy 5-6 éves gyerek 1-1,5 év alatt abban,hogy szófogadóbb ,alkalmazkodóbb legyen és megállja a helyét az iskolában majd ,ha idáig is folyamatosan egyre jobb és jobb lett a helyzet ?
A hiperaktív gyerekek általában kifejezetten okosak, így nem ez akadályozza őket a tanulásban, hanem a hiperaktivitásuk. Nem tud szófogadóbb, alkalmazkodóbb lenni, mert nem akaratlagosan szabályozza ezeket a dolgokat (nem direkt szófogadatlan, vagy nem alkalmazkodó). A megoldás az lehet, ha nagy súlyt fektettek az iskolaválasztásra, lehetőleg kislétszámú osztályba íratjátok,illetve addig is és folyamatosan jártok valamilyen terápiára, ahol segíteni tudnak neki (ez elvileg a nev.tan. hatásköre lenne, vagy súlyosabb esetben a szakértői bizottság jelöli ki a fejlesztés módját). Ha valóban hiperaktív a gyerkőc (vagy valami hasonló), akkor szerintem az a legjobb, ha erről mielőbb kapsz egy diagnózist. Ebben az esetben ez nem megbélyegzés, hanem az egyetlen kulcsa a gyermek valós igényei szerinti fejlesztésének. Ha van időd, nézd meg ezt a videót: [link]
Hiperaktív gyerekek vívásban elért eredményeiről és az oda vezető útról szól. Szerintem nagyon jól közvetíti azt az üzenetet, hogy a hiperaktív gyerek nem csodabogár, de valóban speciális szükségletei vannak.
Valójában mindent tudtam amit leírtál...és mégis olyasmit vártam innen amit senki nem tehet ,senki nem tudhat megnyugtatni ,hogy a kisfiam később kinövi a hiperaktivitását ,bele kell törődnöm,hogy még sokáig kísérnek minket majd a nehézségek.A reális cél ezek szerint nem a nehézségek teljes megszüntetése lehet,hanem minimálisra csökkentése a lehetőségek szerint.
Írtad a terápiák szükségességét ,TSMT -zünk és jár fejlesztő foglalkozásokra is.
Az oviból egyre pozitívabb visszajelzéseket kapok végre,holott egy éve még mindent megadott volna az óvónéni,ha elviszem máshová,de most azt mondja szót fogad,játszik másokkal,a nehézségeket vagy elhallgatja előlem(hogy ne aggódjak) vagy már nincsenek is olyan súlyos nehézségek ,talán ha én nem vagyok mellette,akkor visszafogja magát egy kicsit :-) .
Én látok javulást a viselkedésében ,lassan,de biztosan egyre inkább képes szabályozni magát,de az is lehet,hogy megtanultam gondolattal előbb már kivédeni a kényes szituációkat és maximálisan igyekeztem ráhangolódni a kisfiam igényeire,hogy ő kiegyensúlyozott tudjon lenni .Nagyon elfogadó vagyok és türelmes azokkal a dolgokkal amik a hiperaktivitással függenek össze,például ha indulatosan sírni kezd ,nem megbüntetem,hanem szép szóval hatok rá,igyekszem megnyugtatni,olyankor ezért nagyon hálás előbb-utóbb bújik és igyekszik megmagyarázni az indulatossága okát"Anya olyan fáradt vagyok,ezért vagyok ilyen" .
Ami aggodalmat kelt bennem az az ,hogy mások nem értik őt meg,hogy félreértelmezik a reakcióit,holott én tudom,hogy egy tündér legtöbbször,de néha küzd saját magával is amitől nagyon szenved.
Láttam már a videót amit feltettél és egyéb riportot is Kun Péterrel ,ő is ilyen kisgyerek volt mint a fiam
:-) ,nagyon bíztató,hogy milyen felnőtté vált és ,hogy segít az ilyen nehézségekkel küzdőknek mint amilyen ő maga is volt...és még ma is az,de nagyon ügyesen használja fel a saját tapasztalatait mások segítésében.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!