Hogy neveljem meg a gyereket ahhoz hogy ne mondja minden kérésemre hogy nem, vagy hogy nem baj?

Előző vagyok, persze konkrét jótanácsot sokkal nehezebb adni, mint elméleti síkon okoskodni. Nálunk az jön be legtöbbször, ha ki tudok találni valami konkrét dolgot, amit kilátásba helyezek neki. Ha nem hagyja abba, akkor ez és ez lesz. Pl. elveszem egy napra a legóját, vagy a motorját, vagy valami kedves játékát. És ezt higgadtan sikerül közölni, és higgadtan végigcsinálni, akkor jó. Nem mindig sikerül. A büntetést igyekszem úgy kitalálni, hogy arányos legyen azzal, amit csinált, de mélyen a lelkébe vágó dolgokat azért nem szoktam kitalálni. Ismerni kell a gyereket ahhoz, hogy ezt jól ki tudd találni. Aztán van, hogy kieresztem a hangomat, mert nem bírom kontrollálni a feszültséget, de a fentiekre törekszem. Az ütögetés részben valszleg azért van, mert nem tud mit kezdeni a dacból adódó feszültségével. Arra esetleg ki lehetne találni valamit, hogy máshol vezesse le - mindamellett, hogy nagyon komolyan meg kell tiltani anya vagy más ütögetését. Mondjuk rendszeresítsetek ilyen alkalomra egy "méregpárnát", vagy adj a kezébe ceruzát, és firkálja ki magából. Ki kell próbálni sokmindent, nincs bevett recept, hol ez működik, hol az.