Szobatisztaságra hogyan neveljem a lányom, aki már két és fél éves, és nem különösebben mutat hajlandóságot, hogy WC-re üljön?

A fiamnál olyan gyorsan történt mindent, a lányom, kb. másfél évesen, mikor látta, hogy a fiam két és fél évesen már rég egyedül járt WC-re jelezte, hogy ő is szeretné, és néhányszor ez így ment is. Azt hittem, szobatisztaságig eljutunk, de aztán valahogy már nem volt neki érdekes a dolog, és ragaszkodott a pelushoz. Akkor nem erőltettem, mert úgy hallottam, hogy a szobatisztaságra fejben kell megérni, és nyilván csak tetszett neki, hogy a bátyja hogyan intézi a dolgot, de valójában még nem ért meg rá. De mostmár?????? Ma reggel nem adtam rá pelust, kétszer szólt is, és eljutottunk idoőben a Wc-re, de aztán megint odapisilt a kanapéra (ami szivacs és szövet) és nevetett, hogy ő most ott pisil. Meg persze padlószőnyegünk van, azt is előszeretettel jelölgeti. Képzelhetitek. A délutáni alvás után kimegyünk az udvarra, ott nem olyan gáz, ha nem rohanunk azonnal a Wc-re, annyi, hogy vagy 10 kisbugyit összepisil, de itt bent mégis mit lehetne tenni? Ti hogyan oldjátok meg? Vagy nincs más, legyek kitartó, és hetekig takarítsam a szőnyeget, meg a kanapét, amikor már amúgy is lóg a nyelvem?