Mit tudok tenni egy 5 éves gyereknél a hiszti ellen?
Azt hittem a hisztikorszakon már túl vagyunk, de úgy tűnik tévedtem. Pár hete kezdett el komolyabban hisztizni. Nem veri magát a földhöz, de a "kedvenc" szava az AKAROK, és általában (mivel nyilván nem az van, amit ő kitalál magának) torkaszakadtából üvölti.
Próbáltam én már mindent. Volt az, hogy szépen megbeszéltem vele hogy mi lesz (pl. meddig maradhat az udvaron, úgy tűnik meg is értette), a vége mindig üvöltés. Próbáltam büntetni (elkoboztam az összes meséjét, nem nézhet rajzfilmet), a fenekére csapni, eltiltani egy időre pl. a játszóterezéstől (egyfajta szobafogság), de semmi nem használ. És látom rajta, hogy a határait feszegeti, hogy meddig mehet el. Persze tudja, hogy mivel lehet minket a legkönnyebben, leggyorsabban felidegesíteni.
Tapasztalt anyukák, mit csináljak?
Következetesnek kell lenni vele, ez a legfontosabb. Másképp nem tanulja meg, hogy felesleges a hiszti.
Általában nem különösebben kedvelem a Szuperdada (Jo Frost) módszereit, de ebben nagyon egyetértek vele: a hisztire nem szabad figyelni. Ne úgy képzeld el, hogy bármit csinálhat nem is hallod... ő általában azt javasolja, hogy alakíts ki egy nyugizónát a lakásban, ahova ilyenkor küldöd/viszed a gyereket. És ott kell maradnia 5 percig, hogy megnyugodjon. Aztán megbeszéled vele a dolgot. Az első alkalommal nyilván sokáig fog balhézni, de minden következő alkalommal kevesebb ideig. Pár nap alatt elérheted, hogy már elég figyelmeztetni, hogy ha nem fejezi be, megy a nyugizónába.
Velünk kb ezt a módszert alkalmazták a szüleim, és én is ezt fogom, ha szükség lesz rá. ( a lányom még csak másfél, egyelőre nincs hiszti)
A lényeg, hogy semmiképp ne érje el a hisztivel, amit akar de nem szabad neki. Akkor azt tanulja meg, hogy van értelme hisztizni, mert megkapja, amit AKAR.
Nyilván ésszerűen kell mérlegelni, és ha SZÉPEN KÉRI, és olyan, amit lehet, akkor érdemes engedni egy kicsit, hogy azt is megtanulja, hogy van értelme a szép kommunikációnak.
Köszi a válaszokat, azért még jöhetnek :)
Következetes vagyok, úgy érzem. Soha nem kapta még meg, amit így el akart érni. Se most, se kisebb korában. Sőt, mindig el is mondom neki, hogy ezt most azért nem, mert csúnyán viselkedett. Ha normálisan viselkedne, akkor esetleg, de így már nem.
A sarokba állítást még kipróbálom, viszont nem tudom hogy tudom alkalmazni, ha pl. megint egy boltban jön rá a hoppáré (tegnap vásárolni voltunk. Megengedtük neki, hogy tolhatja a kosarat. Az apjával meg mertünk állni a kutyulós kávék mellett, hogy milyet vegyünk, erre ő elkezdett üvölteni, hogy menjünk, de MOST, aztán mikor beraktuk a kocsiba hogy akkor eddig tolhatta ha nem tud normálisan viselkedni, nagyjából elszabadult a pokol. Ilyenkor pl. mit tudok vele tenni? Persze miután hazajöttünk, bünti volt, beküldtem a szobájába, nem mehetett ki az udvarra játszani, és mesét se nézhetett - szerintem egész héten nem nézhet, annyira csúnyán viselkedett.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!