Másnál is horror az öltözködés?

Ma sem??

Ez ugy hangzik mintha te rendszeresen nem mennel ki vele,mert nem tudod felöltöztetni.Hat persze hogy egyre hisztisebb lesz,mert tudja hogy nyer. Basszus megfogom és felöltöztetem.

Jajj de bírom az ilyen szupianyukat, mint első, aki egyszerűen csak "basszus felöltözteti". Hát "basszus" képzeld, nem lehet minden gyereknél így.

No, kedves kérdező, én kisfiam is ennyi idős, ugyanezt csinálja :) Elszalad, sőt, utóbbi időben el is bújik a pelenkázója mögé, oda leguggol és onnan vigyorog. Ha előhúzom őt, elkezd visítozni. Dacoskodnak :) Nálam az válik be (de nem mindig, mert ugyebár a gyereknevelés nem receptre működik, amelynél ha mindent mindig ugyanígy csinálsz akkor mindig tökéletes lesz a húsleves), hogy elkezdem mondani neki, hogy a Pannika szeretne lemenni az utcára, nézd hogy sír (Pannika a kutyánk), stb. Ha pedig hazajönnénk valahonnan, és szintén hiszti megy, akkor szintén a kutyára fogom: Pannika otthon vár téged kicsim, biztos sír, hogy hol a gazdim. Na, ez általában működik, mert a kutyánkat imádja :)))

Ha nektek nincs kutyus, akkor fogd rá valamelyik kedves játékára. Például amikor otthon öltöztetnéd, beszélj egyik plüsséhez, aztán hozzá is, hogy "nézd bogaram, a kismaci is szeretne sétálni, de ha te nem öltözöl fel, akkor nem jut le és nagyon fog sírni". Aztán vigyétek magatokkal, és hagyd, hogy ő vigye a kis kezében. Ha mi nem a kutyát visszük sétálni, akkor én is valamelyik játékával játszom el ezt, általában sikerrel :)))

Az én kisfiam is ennyi idős, és ugyanez a problémám. Ha ebben az időben ki akarom vinni sétálni, azt mondja: Hideg van! és nem hajlandó felvenni az overált. 13 kg, korához képest nagy és erős kisfiú, én pedig kismama vagyok, van olyan, hogy nincs erőm birkózni vele, különben is minek vigyem ki, ha nem akar menni? Azért, hogy megutálja a sétát? Ezért én megpróbálom rábeszélni, és ha nem megy, akkor nem megy. Ha fontos valahova elmennünk, akkor jön végső esetben a birkózás.

A kisfiam nagyon makacs természetű, és mostanában nagyon hisztis, mindenért sír. Próbálom megtalálni a középutat, hogy ne mindig az legyen, amit ő akar, de ne sírásból álljon az egész nap. A pelenkacsere is kínlódás, úgy tűnik, mintha neki kínzás lenne... Én most kivárok, és reménykedem, hogy ez a korszak is elmúlik egyszer :(

A szuperanyukákat pedig irigylem, bár lehet, hogy nem is ők a szuperanyukák, csak könnyebben kezelhető a gyerekük.

Jajj, kedves anyukák, én is hasonló cipőben járok! Az enyém se akar öltözni (lassan 3 áves lesz), kész harc az egész nap vele, semmit nem akar, amit én. Egy felöltözés rémálom!

Nekem is mondta ma, hogy nem jön, hideg van és nem jött! Én pár perce kiálltam a levegőre, mert úgy éreztem, bent megfulladok, kint sütött a nap és nem volt vészesen hideg. Addig ő szépen, nyugodtan mesét nézett.

Korábbi válaszolók ötlete néha azért nekem is be szokott jönni. "Nézd, Botond kint van!" Nézd, Botond mindjárt jön!" (szomszéd kisfiú) Vagy "Vigyük ki az autódat is sétálni, tegyük a táskámba! Első gyermek, rájöttem, hát nem egy könnyű dolog ez a gyereknevelés, pláne, ha az embernek egyáltalán nincs segítsége!

mi is így vagyunk már egy ideje, most 2,5 éves

valamit be kell ígérni amit szeret, nekem ez jön be

az oltozes nem. csak az indulas. akkor ordit, hogy o meg aludni akar, itthon akar maradni, meset akar nezni, beszalad a szobajaba, huzzuk le a redonyt, stb.

mondjuk en a reggeli mese kozben oltoztetem fel, es ha nem kooperal, kikapcsolom a tvt

(mondjuk az enyem mar 2.5 eves mult)

Nálunk kb 1 óra mire felöltöztetem a 25 hónapos kisfiamat.De én addigra tiszta víz vagyok.Nem öltözik egyszerűen!

Nekem meg mr semmi kedvem így menni sehova.

4 gyerkőc anyukája