Hogyan rendezitek el magatokban, hogy nem annyit és úgy foglalkoztok/bántok a kicsikkel, amennyit és ahogy szeretnétek?

a nagy 3 éves múlt, a kicsi meg 6 hónapos. Alig van időm rájuk, főleg a naggyal nagyon kevés időt töltök csak kettesben játékkal, sokkal sokkal kevesebbet mint a kicsi előtt. A kicsivel sem tudok annyit foglalkozni, mint anno a nyggal kicsi korában. Pedig igényelné ő is, olyan kevéssé ellevős kisbaba még. A nagy elvan magában, de az nem ugyanaz mint a jól levés. vagy pl. a kicsi igényelné, hogy ott feküdjek mellette míg elalszik (nehezen alszik el), de nem tudok fél órát erre szánni, max. este, mikor az apjuk is itthon van, nappal nem. Sajnos nem alszik be könnyen cicin mint anno a nagy. Vagy hogy sokszor a kicsi alvásához kell igazítani a dolgokat, ami a nagynak néha rossz. vagy fordítva. és azt már nem is mondom, hogy a kialvatlanság stb. miatt bizony türelmetlenebb vagyok, mint azelőtt. én ezeken sokat őrlődöm. persze lehet azt mondani, hogy nem tehetsz róla, te mindent megteszel, (én így érzem), de attól még rossz. :(