Nem fogok tudni aludni se. Holnap megy előszőr oviba. Nagyon izgulok! így volt veletek is?

Lehet, hogy tévedek, de egy gyerek se halt bele az oviba.

Sőt, sok gyerek egyenesen még élvezni is merészeli!

Van színes ceruza, játék, játszósarok, és... rengeteg gyerek!

Akik ugyanúgy szeretnek koszosak lenni, mászni az ajtó alatt, kockákat pakolni, brümmögve autózni négy órán át, vagy elmélyülten firkálni izéket, ami természetesen nem maszat, hanem királylány.

Hidd el, semmi baja nem lesz. Ha érzi rajtad, hogy úgy készülsz odaadni az óvónéniknek, mint egy kivégzőosztagnak, akkor úgy is fogja érezni.

Kifejezetten jó ötlet, hogy a párod viszi a gyereket.

Sokkal lazábban állnak a kérdéshez az apukák, és így a gyereknek is könnyebb a leválás.

Két gyerekem van, kíváncsi voltam, hogy viselik az ovit, mit fognak csinálni, de nem voltam ennyire begörcsölve. Mindketten szerettek/szeretnek oviba járni.

Az első barátságok kezdete. :)

Ne parázzál már ennyire, nem kényszermunka-táborba megy. Beszoktatás nem volt?

Mindenki volt ovis, ő is tök jól ellesz. Eleinte lesz egy kis sírdogálós időszak, de ez csak azt bizonyítja, hogy kötődik hozzád (másképp nem esne nehezére az elválás) és ez ugye nem kell mondani, mennyire fontos. A sírdogálós időszak átmeneti, el fog múlni és tök jól ellesz. Sokkal pozitívabban kell hozzáállni! Gondj arra, hogy fasza vagyány kisfiú vagy kislány, és te is fasza vagány anyuka vagy, baromi ügyesek lesztek, minden óvó néni imádni fogja a gyerkődet, ő is ügyesen beszokik majd és minden rendben lesz! Ami meg nem, azt MEGOLDJÁTOK! Mindent megoldunk, erre gondolj! Ovis lesz és ez így van jól!

Ne hergeld magad, hogy úgyse fogok tudni aludni. Igen, nehéz az elválás, de nagyon-nagyon nagyban azon múlik, hogyan fogod fel. Úgyhogy ne negatívkodj!! Ne sajnáld magad! Lazán, határozottan, vidáman!!

Na milyen volt, túléltétek? :)

Egy valami szíven ütött a válaszokban:

"Eleinte lesz egy kis sírdogálós időszak, de ez csak azt bizonyítja, hogy kötődik hozzád (másképp nem esne nehezére az elválás) és ez ugye nem kell mondani, mennyire fontos."

És ha nekem egyik gyerekem sem sírt szinte soha a bölcsiben/oviban, akkor ezek szerint nem kötődnek hozzám??????

Na milyen volt, túléltétek? :)

Egy valami szíven ütött a válaszokban:

"Eleinte lesz egy kis sírdogálós időszak, de ez csak azt bizonyítja, hogy kötődik hozzád (másképp nem esne nehezére az elválás) és ez ugye nem kell mondani, mennyire fontos."

És ha nekem egyik gyerekem sem sírt szinte soha a bölcsiben/oviban, akkor ezek szerint nem kötődnek hozzám??????

A válaszíró 87%-ban hasznos válaszokat ad.

Sosem sírt?

Akkor valószínűleg nagyon jól érezte magát:)

Biztos, h kötődnek hozzád, hiszen jó anya vagy, ez látszik abból is, h ezt a kérdést feltetted:)

Elptte voltak tőled külön? Nagymama stb? Lehet, h csak megszokták, vagy egyszerűen olyan gyerekek, akiknek kell a nyüzsgés, a felfordulás, az új élmények.

Szia!

Beadtam a fiam az oviba és végig sírtam haza fele az útat(gyalog voltam). Furán néztek rám az emberek. Itthon hangosan zokogtam. Kb. az első hét volt iszonyat nehéz,mosolyogva otthagyni,miközben a szívem meg majd megszakadt.

Ez van,nehéz elengedni a gyermekeinket,senkinek se könnyű,se a gyermeknek,se a szülőnek. De ezt túl kell élni. Fogunk még sírni az évnyitón,ballagáson, diplomaosztón és minden jeles eseménykor.Hány éjszaát fogunk hánykolodni,mikor egyetemre megy,mikor elköltözik.:o))) Tutti végig bőgöm majd az első farsangot,anyáknapját is az oviba.