Aggódom a 2,5 éves kislányom viselkedése miatt. Mit tudok tenni?

Megkérdezted a lányodat, hogy mi a baj? Új környezet, új emberek, neki idegen helyzet állt elő. Kérdezgesd, hogy szeret e oda járni, aranyosak e az óvónénik, a gyerekek. Talán rájöttök közösen, hogy mi a baj. A bepisilés, kakilás is emiatt van, főleg, ha otthon szobatiszta.

Megviseli az elválás. Vannak érzékeny gyermekek, akik így reagálnak. Összeszoktatás volt? Amikor együtt voltatok a napköziben? Hiába kis létszámú egy családi napközi, akkor is szükség van szoktatásra. Szorongást okoz benne ez az új helyzet. A szorongását nem tudja elengedni, ezért nem kakil és pisil ott. Nem beszél senkivel, ez gyakran van, ha a gyerkőc belül (tudattalanul) úgy érzi, hogy a napköziben levő emberek szakítják el őt anyutól. Az evés, ivás elutasítása szintén anyahiány. Csak anya ad biztonságot, csak neki eszek. A kislányod, teljesen normális, csak neki nagyon sok ez a változás.

Ne aggódj, vannak ilyen gyerekek. Kérd meg a gondozónőket, hogy sűrűn kérdezgessék, nem kell-e pisilni, kakilni, sűrűn nézzenek rá, amíg nem oldódik fel teljesen és nem mondja magától. Kaját mindig rakjanak elé, ha megoldható, adja neki a gondozónő, mivel csana, gondolom kevesebb gyerek jut egy gondozónőre, mint a normál bölcsiben. Az én lányom is ilyen visszahúzódó, bár mindig mondja, hogy ezzel és ezzel játszott, de szerintem magában játszadozik, nem mer közeledni a társai felé, én mindig egyedül láttam játszani, ahányszor érte mentem. Tudom, hogy ilyen típusú, én is ilyen voltam, idő kell, amíg feloldódik. Ami muszáj, azt próbáljátok a fent leírt módon megoldani, a társasági életet pedig bízd rá, fel fog oldódni ő, csak idő kérdése. Az én lányomnak sem áll be itthon a kelepelője egyébként, a férjemmel 2 mondatot nem tudunk beszélni, mert már beleszól. Itthon van feloldódva, máshol gátlásos. 3,5 éves kislány anyukája.