Elmondaná nekem valaki, hogy sok szülő miért lovagol ezen a bölcsőde-óvoda kérdésen?

Úgy birom ezeket a "nem halt bele más sem" megnyilvánulásokat...persze, hogy nem, de attól még lehet szar érzés!

És igenis lehet baja, nézd meg, az ovis kérdések között mennyi van, ahol az anyuka kétségbe van esve, mert mondjuk nem megfelelő az ovónő hozzáállása, vagy a csoporttársak inzultálják a gyereket. Pont a közösségbe adáskor kezdődhetnek olyan problémák, amik már jórészt kívül esnek a szülő hatáskörén, mégis neki kellene megoldania, ami nem mindenkinek megy csípőből.

Nem az böki a csőrödet, hogy Te is nagyon szívesen otthon maradtál volna a 10 hónapos gyerekeddel meló helyett?

Pont most akartam feltenni egy óvodás kérdést. .. de ha ezért hülyének néznek nem teszem , :(

első gyerek, most kezdtük az ovit, és ez a második hét.. olyan szinten sír, hogy nincs rá szó . Pánikban van teljesen, ha hazajön szorong fél, hogy neki nem lesz an yukkája, mert ha találok egy kicsit babát, akkor az ő anyukája lészek.. Kicsit ettől a mindennapos gondtól bizony már idegileg én is összeomlok... folyamatosan volt vele beszélve, a felkészités kb .6 hónapja megy.. mesekönyv, az óvodáról, stb.. beszélgetések... és mégis atomjaira hullott az én okos lányom... 20 verset tud, számol, összead, mindezt 3,5 évesen.. és mégis széteset... szóval kedves kérdező, pont LESZAROM.OM , HOGY MIT FŐZZEK, HOGY NINCS PÉNZÜNK, MIKOR LÁTOM A GYEREK KINLÓDÁSÁT!!4 ÉS IGEN , SZERETTEM VOLNA ERRŐL KÉRDEZNI ÉS VIGASZT KAPNI, HOGY VOLT E MÁS GYEREKE IS IGY... MERTha valaki irta volna, hogy igen ... és kb ennyi idő alatt rendeződöttt, azért optimistábban tundám kezelni a dolgot... ott tartunk , hogy homeopátiás szorongásoldót kap... és igen. lehet fogok erről kérdezni .... mert PONT EZ A LEGNAGYOBB GONDOM, ÉS KRÍZISKÉNT ÉLEM MEG, HOGY ÖSSZEOMLIK!!! melette emlékszem, hogy én mit éreztem az oviba, szintén szorongos voltam. és emlékszem, pedig ugye kicsi voltam... félek, hogy ő is átérzi.... átéli, ezt... pedig olyan jól indúlt az egész.

Pszichológiai szempontból egy éves koráig a babának 95%-ban anyára van szüksége. Egy éves kor felett ez az arány kicsit megváltozik, 60% anya és 40% apa. Kettő és három éves kor között a tágabb család, a családtagok megismerése, velük való kapcsolat kiépítése is fontos. A szocializálódást három éves korban ajánlott megkezdeni.

Ezeket az arányokat manapság nem tartjuk be, aztán sopánkodunk miért nehezen kezelhető a gyerek, érzelmileg vagy idegileg labilis, a problémák meg főleg a kamaszkorban fognak előjönni. Rengeteg gyerek fiatalon kezdi a szexuális életet, ezért kell vigyázni, hogy minden információt megfelelő időben megfelelő életkorban kapjanak meg, mert bonyodalmakhoz vezet az, ha túl hamar megnyílik a nagyvilág.

Azért lovagolnak, mert akinek van némi érzéke, az tudja a fentebb felsorolt szempontokat és védenie kell a gyermekét a közösség behatásától, pontosan azoktól a gyerekektől, akiket a szülők kényelemből adnak bölcsödébe, csak előbb szabaduljanak. Igen, sok ilyen van. Sajnos. Aki viszont nem vállalja a felelősséget, hogy a gyereket nevelni is kell, foglalkozni vele, tanítani, első sorban anyának, nem a közösségnek, az siránkozzon miért viselkedés zavaros a gyereke, nem fogad szót stb stb stb.

Nem bántásból, mindenkinek joga van azt tenni, amit jólesik, de a normális esetben a bölcsöde legyen az a végső megoldás, amikor anyuka biztos helyen akarja tudni a gyermekét, míg elmegy dolgozni, hogy legyen miből rezsit meg kaját fizetni, különben nincs mit enni.

A gyermek nevelése olyan, mint a mag, amit elültetünk. Ha jól a talaj, elég vizet és fényt kap, akkor csodás fa lesz, zamatos gyümölcsökkel. És ez nem merül ki annyiban, hogy mindent szükségest meg nem szükségest megkap. A gyermeknek igenis kell lelki és szellemi táplálék, ráadásul az a tisztelet, hogy a saját tempójában fejlődjön. Ezt a bölcsöde nem fogja tudni soha megadni a gyermeknek.

És ki mint vet, úgy arat.