Furcsa volt nektek is, hogy most ti vagytok a szülők?
Figyelt kérdés
25 éves vagyok van egy 3 éves kisfiam.Néha valami fura érzés belémnyilal.Fura,hogy már én vagyok a szülő nem pedig a gyerek akit kiszólgálnak.Nekem kell a gyerekemet gondozni,kiszólgálni.Halgatni amint a szobájában játszik.Nekem kell megteremnteni a családias lékkört,hogy jól érezzük magunkat otthon.Eszembe jutnak azok az idők mikor még én voltam a szobámban,én játszottam,én kértem aputól,anyutól ennivalót mert éhes voltam stb.Halgattam a felnőtteket,hogy minden marhaságról beszélnek ami akkor nem érdekelt.Most meg már én léptem a szülő helyébe.Néha jó,hogy már szülő,felnőtt vagyok,néha meg úgy érzem gyorsan elrepűlt a gyerek korom és,hogy milyen jó a gyerekemnek,hogy gyerek lehet.Éreztetek ilyet ti is vagy hasonlót?2011. okt. 10. 15:23
1/15 anonim 
válasza:
válasza:En igen. :) Pedig en mar 33 eves vagyok es 20 honapos a kisfiam.
2/15 A kérdező kommentje:
Hát akkor,nem csak én érzem így.
2011. okt. 10. 16:02
3/15 anonim 
válasza:
válasza:Igen én is. Sőt néha én is hihetetlennek látom, hogy már 3 éves fiam van. :)
Lehet, hogy szüleink is pont erről beszélgettek egymással, amikor nem figyeltünk oda. ;)
4/15 anonim válasza:
válasza:Elso valaszado vagyok. Sokszor este amikor lefekudni keszulok es a kisfiam mar regota alszik besurranok a szobajaba megleszni ot, hogy minden rendben es csodallom par percig. Meg mindig hihetetlen, hogy o a fiam. Olyan gyonyoru ahogy bekesen alszik a kis dragam. :)
5/15 anonim válasza:
válasza:Igen, pedig 30 fölött szültem és már 3 éves, de még mindig furcsa sokszor. Főleg amit te is írsz hogy pl. utcán találkozunk ismerőssel és nagy boldogan elkezdünk beszélgetni a felnőtt dolgainkról, közben emlékszem gyerekként ezt mennyire untam és nem is értettem miről karattyolnak és az miért olyan fontos nekik? És ez mindig de mindig eszembe jut, így aztán igyekszem rövidre zárni a véletlen találkozásokat :) Pedig tiszta hülyeség mert én is kibírtam, nyilván az én gyerekem is kibírná, mégis. :)
6/15 anonim válasza:
válasza:nekem még nem volt gyermekem, mikor rádöbbentem arra, hogy felnőttem. Akkor jött el ez a pillanat, mikor rájöttem, hogy a híradóért megyek be a szobába és állok meg a TV előtt, noha gyerekként épp a híradó volt az, amit a legjobban utáltam.
Mióta gyermekem van, néha én is csak állok és furcsa a számból a megjegyzés: anya vagyok. Nézem a kisfiamat, ahogy játszik, és arra gondolok, hogy ez a ház nekünk csak egy ház, amit 5 éve vettünk, neki viszont minden, hiszen ebbe született, itt él.
7/15 A kérdező kommentje:
Igen.Furcsa de szép érzések ezek szerintem.Telnek az évek felnövünk sokszor úgy,hogy észre se vesszük.Olyan dolgok kezdenek érdekelni amik eddig észre se vettünk vagy útáltunk.Az viszont jó érzéssel tölt el,hogy családban az igazi szüleim melett nőhettem fel és jó sokan voltunk tesvérek.Az otthonunk nekem is több volt mint egy ház.Egy gyereknek sokat jelent a bisztonság.Ez az érzés lehet sose múlik el.Én is szoktam nézegetni az alvó kisfiamat,hogy ő az egyém és milyen nagy már.Próbálok neki szép gyerekkort megteremteni.Visszagondolok mi volt rossz az én gyerekkoromba és úgy csinálom,hogy nála máshogy legyen.Az élet ilyen megszületünk,gyerekekk vagyunk,szüleink vannak,felnövünk és mi leszünk szülők.Felfogni,hogy szülők vagyunk és felelőséggel tartozunk már egy másik életért.Néha jó lenne,hogy értem is felelőséggel tartozna és vigyázna rám.
2011. okt. 10. 19:18
8/15 A kérdező kommentje:
valaki
2011. okt. 10. 19:19
9/15 anonim válasza:
válasza:Én is szoktam ilyeneken gondolkodni. Néha furcsa kimondani, hogy én vagyok az anyukája. És hogy én most ugyanazt jelentem neki, mint nekem az én Anyukám. Ez azért jó érzés.
10/15 anonim válasza:
válasza:Jujj,bizony:):)Néha úgy érzem h képtelenség h gyerekeim vannak,még én is gyerek vagyok:)Aztán mikor készülődök reggel,nézem magam a tükörbe,és nem egy anya néz vissza rám.Ez néha megrémít.27 múltam pedig,a nagyobbik gyerkőc 5 éves.Pozitív visszajelzéseket kapok viszont,ami megerősít h mégiscsak anya vagyok:)Fura érzések ezek.Én is be szoktam menni hozzájuk,és csak hallgatom ahogy szuszognak,nézem ahogy alszanak,olyan szépek,olyan békések,és olyan jó vannak nekem,úgy szeretem őket!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!