Hogy kezelitek a "mintha a falnak beszélnék" viselkedést 2 év körüli gyermeknél?
22 hónapos a fiam, most jött elő nála a "minden nem" korszak. Eddig mindent meg lehetett vele beszélni, de mostanában többször kiakaszt. Nem is a viselkedése, mert tudom, hogy lesz ez még ilyenebb a dackorszakban, hanem hogy egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni. Csak példa: gyere, öltözünk, megyünk motorozni. Semmi. Gyere, vegyük át a nacit meg a pólót, megyünk motorozni. Semmi. Drágám, melyik nadrágodat szeretnéd felvenni a motorozáshoz? Semmi. Kincsem, menjünk motorozni? Semmi. Mint aki süket mintha direkt nem is nézne rám. Ha azt mondom, hogy jó, akkor nem megyünk motorozni, neki mindegy, de ez nekem büntetés, mert akkor nem lesz levegőn stb. Mondhatom szépen, mondhatom kiabálva, egyszerűen nem hallja. Ha otthagyom, akkor meg sosem jutunk le, vagy mire lejutunk, jöhetünk is fel ebédelni.
Ez persze csak egy példa, de van, hogy időre mennénk, vagy nem játszóra, hanem vásárolni stb. Ha kb. 3-szor ennyi időnk lenne, mint amennyi van, akkor nem érdekelne... de mikor az utcán is: erre gyere, erre megyünk. Nem. Gyere, megyünk haza ebédelni. Elindul a másik irányba. Jó akkor én megyek szia. És integet, hogy szia anyuci, és megy az ellenkező irányba. Jó ilyenkor megfogom a kezét, és nem engedem el (holott veszélytelen sétálón vagyunk). De vannak helyzetek, amikor nem tudom mivel "büntetni", mert nem érdekli. Pl: nem mondhatom, hogy ok, akkor nem megyünk motorozni. vagy ok, akkor nem kapsz ebédet, vagy ilyenek.
Remélem értitek miről beszélek. Egy ilyen kicsinél hogy kezelitek ezt? Bocsi, hogy hosszú lett.
Csak mosolygok, de jó, hogy nemcsak az én lányom ilyen :)
Én nem könyörgök túl sokat, felöltöztetem és viszem, kész.
Olyannal nem fenyegetem lent, ha másfelé akar menni, hogy otthagyom, vagy másfelé megyek, mert még úgysem hat, ahhoz még kicsi. Persze dacolni már elég nagy. :) Vígasztalom magam azzal, hogy ez az egészséges fejlődés. És úgyis az én akaratom érvényesül, ha fontos dolgunk van.
Szia
A lányomnál nagyjából bevált dolgokkal próbálkozom most a fiam esetében is :-)
Ha látom a viselkedéséből, hogy kb ez a hozzáállás következne, akkor"cselezek" és általában bejön. Pl : Hú, mit találtam, gyere ide gyorsan!*lelkesen kiabálva hívom* odajön, együtt örülünk a kedvenc pólónak amit gyorsan rá is adok és a többi cuccot is amit odakészítem, közben beszélgetünk h mit fogunk megnézni a séta alatt, vajon hintázni v mászózni akar-e majd először ha odaérünk a játszóra stb - közben ráhangolódik a menésre, nem pedig azt a tevékenységet kell otthagynia egy uncsi öltözésért amiben éppen elmélyült.
Van, hogy annyi is elég, hogy 2 szólás-null reakció után keményebben rászólok, hogy "nézz rám!" és rámnéz és kénytelen kelletlen meghallgatja azt az 1 mondatot amit mondok - többnyire kérdezek és elindul valamiféle kommunikáció (legalább nem azt játssza hogy vajon meddig tűröm hogy semmibe vesz).
Érzelmileg is tudok rá hatni, pl "sajnálom, hogy nem csináltad meg amire olyan szépen megkértelek, de akkor most kipróbáljuk, hogy milyen, ha én sem teszem meg, amire te kérsz." és otthagyom, tudomást se veszek róla egy darabig. Előbb-utóbb úgyis próbálkozni fog, hogy tényleg így van-e. És így! Hamar rájön, mennyire nem éri meg úgy viselkednie.
Köszi a válaszokat. Igen, persze én is felöltöztetem, pelenkázom, stb. és kész, de azért az mégsem olyan jó, hogy feladom rá a pulcsit, és már menne is, én meg a pulcsinál fogva tartom ott sokszor, hogy még a nadrág meg a zokni is van.... Majd én is kipróbálom ezt a nézd csak mit találtam-ot, hátha bejön. Én is tapasztaltam már, hogy a szia én erre megyek nem ér semmit, de mindig reménykedek, ki tudja mikor jön el nála is, hogy hatni fog rá :o) Bár nemrég egy sokgyerekes szakmabeli anyuka és terapeuta mondta, hogy azért nem hat rájuk még ez, mert egyrészt nincs félelemérzetük, másrészt nem látja be még a teret, ahol már anya nincs, mert neki az a természetes, hogy anya mindig ott van....
De megnyugodtam, hogy nemcsak a fiamnak szelektív a hallása... :o)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!