Járnak hozzánk gyerekek játszani, ma olyan szemtelenűl kértek enni tőlem, hogy teljesen kiakadtam rájuk, hogyan lehet visszaszorítani az ilyen viselkedést?
Nyáron szinte reggeltől estig itt voltak,most,hogy elkezdődött a suli napköziből hazaérve szintén jönnek,már nagyon terhes az állandó készenlétben állás és az,hogy az ő szüleik simán elnézik,hogy a gyerekek folyamatosan nálunk vannak,én vagyok olyan tapintatos,hogy nem terhelnék ilyen szinten a gyermekem állnadó jelenlétével senkit sem.
Persze igyekeztem nyáron a kedvükbe járni,innivalóval,ennivalóval kínáltam őket ha itt voltak.
A legutóbbi pár alkalommal már így szóltak sürgetőleg "éhesek vagyunk,kérünk enni" ,készítettem is valamit mindig nekik.
Ma viszont utasítottak,hogy "Nagyon éhesek vagyunk,mi van enni?"A kisfiam eközben egyedül játszott,nem érdekelte őket ,hogy a játékért jöttek valójában .
Mikor mondtam mi van,akkor azt mondták keressek mást,mert azt ők nem szeretik.
Hibás vagyok,mert én kínálgattam őket,most már hogyan lehetne ezt visszaszorítani úgy,hogy ne legyek sértő,mert ez így nem fog menni?
Teljes mértékben a te hibád, te szoktattad rá őket, ők meg rászoktak.
Oké lehet jönni a jól neveltséggel stb, de ez legyen egy gyerek legnagyobb hibája, hogy idegen helyen kér enni és nem tudja, hogy tegnap még adtak, ma meg nem.
Én egyébként első alkalommal is azt mondtam volna nekik, igen így van, mi is vacsorázni.. készülünk, menjetek haza, édesanyátok biztosan készített valamit nektek is. És szomorú lesz, ha azért nem eszitek meg, mert itt már ettetek. Ha már nem játszotok, induljatok.
Nem tudom jönnek értük vagy te kíséred haza, vagy hogy történik a dolog. De én anyukának is mondanám,
nagyon éhesek már a gyerekek, haza hoztam őket. Jöjjenek át játszani máskor is. Viszlát.
Én nem hinném, ha nem durván elküldöd őket, hanem szépen elmagyarázod, ezt így nem illik, hogy sértődés lenne a dologból.
És semmiképp nem haragudnék a gyerekekre, nem éppen udvarias dolog volt tőlük, de a hibákból tanul az ember. És azért akkora nagy szörnyűséget nem követtek el.
Hát jól feladtad a leckét! :)
Talán,ha finoman megpróbálnád elmondani nekik,"hogy az anyukátok is biztosan csinált nektek finom ennivalót,és ha nálunk már ettetek,otthon már nem lesztek éhesek,és fölöslegesen fáradozott az anyukátok.Ugye nem akarjátok megbántani? Menjetek,és kóstoljátok meg anyu főztjét!"
Eleinte még nyáron szóltam nekik délben,hogy menjenek szépen haza ebédelni,mert az anyukájuk biztosan várja őket,erre azt válaszolták,hogy de otthon nincs ebéd,nem is kereste őket az anyukájuk soha.
Mielőtt hozzánk jártak kint játszottak az utcán a hőségben az árokban,a kisfiam meg állandóan unatkozott itthon ,ezért örültem neki kezdetben,hogy végre vannak kis pajtásai.
Én is tudom,hogy én rontottam el,de ez így már nagyon terhes nekem,azért kérdeztem,hogy miképp lehet visszaszorítani sértődés nélkül?
Ma mikor mondtam,hogy mik a lehetsőségek hangosan mondta az egyikük a másiknak ,hogy itt ma nincs semmi jó kaja,ami nagyon rosszul esett ,mikor tegnap este is finom vacsorát készítettem és őket is megkínáltam.
Ha kínálom akkor szívesen adom,de ma például nagybevásárlás előtt nem is nagyon voltak itthon nyalánkságok nekik (gyümölcs),ha követelik az viszont nem tettszik,ha magamtól adom az rendben,de az,hogy követeik már...
Megértelek nem a te és nem is a gyerekek hibája a helyedben jól leorditanám az "anyukát".
Máskor ne kinálj lehetőségeket ne kapjanak nyalánságot
1 dolog legyen abból ehetnek ha nem teszik mond nekik hogy az anyukájukat nyuzzák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!