Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » 2 éves lányom nem akar aludni!?

2 éves lányom nem akar aludni!?

Figyelt kérdés

fél éve járunk bölcsibe, heti max 3 napot, hébe-hóba járogattunk, sokat betegeskedett. Ezen a héten mindennap vittem, de nem akartam, mondtam mindenkinek hogy szerintem sok lesz neki, akkor nagyon fogunk hiányozni neki, rossz lesz neki, de csak győzködtek, hogy nem fogja megviselni, már nagy lány.... (?)


Tegnap és ma éjszaka is borzasztó volt az altatása,álomba sírta magát. most mondogatta h nem akar aludni, nagyon nem akart aludni,de iszonyat álmosan ült, semmi nem volt jó, a szoba minden szegletét kipróbáltuk, mert ide-oda akart menni.az alvós kendőjét eldobálta, engem ütlegelt folyamatosan, vergődött mindenhol, ordítva, visítva majdnem hányásig sírt....ááá, annyira sajnálom ,

mi lehet a baja??? A sok nélkülünk eltöltött idő lehet az oka vagy ez ilyen korszak vagy mi a franc???


Születésétől olyan volt, hogy letettük az ágyba és aludt szó nélkül.cumielhagyás után szeretgetés az ölünkbe és úgy.most teljesen ki van fordulva magából!!


2011. szept. 17. 22:43
 1/2 anonim ***** válasza:
70%
Érzi rajtad, h képtelen vagy elengedni és ezért ő sem akar menni. Vannak nála sokkal kisebb gyermekek, babák is a bölcsiben, akiknek az anyukájuk heti ötször hosszú idejig távol van, de nem hinném, h ennyire megviselné őket. Az én unokaöcsémet el nem lehetett hozni a bölcsiből, még betegen sem. Szerette azt is, most az ovit is imádja és otthon sincs vele gond.
2011. szept. 17. 23:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

2 éves fiam detto ezt csinálja, pedig ő nem jár bölcsibe. Velem van itthon egész nap.

De pár napja a mi estéink is ilyenek. Egy barátnőm fogalmazta meg, leválási szakasz. Mikor már elég nagynak érzi magát, hogy önálló legyen, de fél is elszakadni.

Nálunk a legdurvább este így nézett ki:

Fürdés. Öltözés az ágya melletti szivacson (leesésgátlós ágya van, előtte egy matraccal, ha netán leesne, meg ott szoktam ülni, míg elalszik...). Magától ment az ágyába, lefeküdt. El kellett olvasni a kedvenc könyvét. Utána felült, és semmi sem volt jó. Ordított, visított, üvöltött. Ha ott volt a párnája, az volt a baj, eldobta, ha elvettem, akkor kellett neki. Magához húzta a kezem, hogy simogassam, de ha hozzáértem, még jobban visított. Ha ott volt a nyuszija mellette, akkor eldobta, de ha nem adtam vissza, akkor az volt a baj... Szóval semmi sem volt jó. Már felállt az ágyon és toporzékolt, hogy nem akar aludni. De a nagyágyra sem akart jönni. Sehova sem. Aztán visszaült, de majdnem eldőlt, annyira álmos volt már. Csak sírt és sírt. Végül feladta, az álmosság győzött, de kb. 20 percen keresztül kellett sorolnom, hogy kik alszanak már (az ágyában a micimackó, nyuszik, kutyusok, apa, anya, papó, mama....).

2011. szept. 17. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!