Hagynád sokáig cumizni a gyermeked, ha látnád, hogy ez nagyon fontos neki?

en egy evesen elvettem tole a cumit.

egy fel evig nem beszelt utana, es most sem beszel olyan szepen, mint regen, pedig idosebb (regen mondta, hogy kocka, denever, felszallas, stb most ko, de, fe, szoval csak az elso szotagot mondja)

annyiszor visszacsinaltam volna :(

raadasul nalunk _mindenki_ cukkolja a cumival :(

Sosem értettem, miért kell a cumizásból ekkora ügyet csinálni. Még sosem láttam felnőttet cumival a szájában, vagyis egészen biztosan minden gyerek idővel leszokik róla. Én ugyan sosem cumiztam, állítólag öklendeztem tőle és kiköptem, az öcsém viszont majdnem iskolakezdésig állandóan cumival a szájában mászkált. Semmi hátránya nem lett belőle. Ráadásul a fogsora is tökéletes, az enyémet meg szabályozni kellett, hiába nem cumiztam soha.

Én biztosan nem venném el egy kisgyerektől, ha látom rajta, hogy cumival nyugodtabb, mint nélküle. A felnőttek is annyi pótszert használnak, és senki nem rángatja el tőlük.

Engedném , ha úgy nyugodtabb a kis lelke :-)

Bár a kislányom 3 éves koráig cumizott, és magától adta őket oda a húsvéti nyuszinak. :-)

29.N

"Bátyáméknak 4 gyerekük van, az utolsó kettő ikerpár.

Soha, egyik gyerek sem vett cumit egy percre sem a szájába, nem is volt nekik sosem."

Jó, és? Ettől sem jobb, sem rosszabb szülők, mint a kérdező, nem ez a jó anyaság fokmérője. Ismerősi körben rengeteg gyerek van, van olyan aki újszülöttként kiköpte (anyukája már a kórházba a szülésre vitte a kifőzött cumit) és soha nem is szopta az ujját, van olyan aki az ujját szopta (na őneki iszonyat rondák a fogai), volt aki cumizott. Egyik se elkényeztetettebb, jobb vagy rosszabb ezért.

A nagyobb gyerekem amúgy folyton cicit akarta a szájában tartani, és amikor 10 naposan az egyik szoptatás 4 órán át tartott, mert kisasszonyka úgy értelmezte az igény szerinti szoptatást, hogy rácuppan a cicire 24 órára, majd kedve szerint egyet-egyet kortyol, ha pedig lecsatlakoztattam a kajáról, akkor úgy üvöltött mint akit nyúznak, akkor nekem igenis megváltás volt hogy két szoptatás között cumizgat egy kicsit. És nem nézelődött el, hanem lila fejjel üvöltött ha nem volt a szája betömve cicivel vagy cumival. 10 napig bírtuk, utána megtörtünk. Nem lett tőle baja, normális, kiegyensúlyozott gyerek lett, aki nincs elkényeztetve, majd időben leszokott róla.

Én ezt olvastam az egyik babás újságban, sajnos régebben, de a lényegre emlékszem:

- Idővel minden gyerek magától elhagyja a cumit, mint például a szopizást, ha van erőnk, és türelmünk kivárni.

- Ha pedig elvesszük a gyerektől a cumit, de nem tud a hiányával megbírkózni, akkor adjuk vissza. Ettől nem leszünk következetlenek a szemében szemében.

"Sosem értettem, miért kell a cumizásból ekkora ügyet csinálni."

Ó, úgy egymásnak tudnak esni ezért az anyukák! Főleg a cumiellenzők néznek úgy a cumit adó anyukákra, mintha azok marihuanás cigarettát nyomnának a gyerekeik szájába.

Persze viszont is vannak néhányak, akik szerint a cumit nem adók valami kegyetlen, szeretetmegvonós ridegtartással nevelik a szegény szerencsétlen gyerekeiket.

A kisfiamnak 2 éves koráig volt cumija. Egy megfázás kapcsán magától leszokott róla. 3 nappal később jutott eszébe, hogy keresse. Már nem adtam neki vissza, sem akkor, amikor kérte, sem akkor, amikor könnyen meg tudtam volna nyugtatni vele, és bizony ott járt a fejemben, hogy elő kellene venni.

Most hároméves a kisfiam. Kb. két-három hete dobozokat rendezgettem, az egyikben az ő emlékeit tartjuk. Megtalálta a cumit, nézegette, és megkérdezte, hogy bekaphatja-e. Mondtam, hogy nem, mert az nem jó már, és amúgy is babáknak való. Nézze meg, de utána tegyük vissza a dobozba. Ennyi volt.

4,5 évesen, ha már egyszer, ill. kétszer leszokott róla, nem engedtem volna neki, hogy a szájába vegye. Most, hogy visszaszokott rá majd szépen fokozatosan szoktasd le róla újra, de ne vedd el tőle egyik pillanatról a másikra semmiképp.

Ha ennyire fontos neki, akkor hangyám. Majd később, amikor jobban helyén lesz a kis lelke, akkor majd leszokik. Ne csinálja ebből lelkiismereti kérdést magadnak. És beszélj a nagyival, mert ezzel többet ár a kicsinek, mint gondolná.

Viszont szerintem megpróbálhatod keretek közé szorítani a használatát (persze fokozatosan), pl csak alváshoz, vagy ha elesett stb. Ha eléred, hogy a nap meghatározott mozzanataihoz kapcsolódjon és ne állandó önnyugtató tevékenység legyen, akkor máris óriási lépést tettetek az elhagyása felé.

Amúgy az én 3 éves lányom is cumizik elalváshoz, vagy ha már nagyon fáradt/érzelmileg kimerült, akkor kéri. Én nem bánom, majd elhagyja később, ráér. Nálunk is itt a kistesó, a nagy most kezdi az ovit, új a családi felállás is, szóval van épp elég megemésztenivalója anélkül is, hogy a cumi megfosztásával tovább frusztrálnám. Sőt: mi az oviba is beviszi majd alváshoz, neki nincs alvósállatkája se, ez a "darabka otthon" számára, a biztonságot nyújtó tárgy. Hát hadd használja, ha ez ennyire fontos neki. És ha netán négyévesen is ennyire fontos lesz, akkor négyévesen is hagyom majd cumizni, és cseppet sem fog érdekelni, hogy kedves nagyszülők/szomszédok/akárkik mit szólnak hozzá. Ők talán hibátlanok?! ("az vesse az első követ, aki bűntelen...") Meg különben is, mindenki foglalkozzon a saját dolgával :-)

Szóval szerintem: ha úgy érzed ez most jó neki és ennek így kell lennie, akkor hagyd, hadd cumizzon.