Hogyan jártatok volna el a helyemben?

Nézd mindenki a saját gyerekét félti. Ők is épp beszokóban vannak, anyuka tuti ideges, hogy hogy fogja viselni a gyerek, nem hiányzik neki, hogy arra emlékezzen hogy a gyerekek bántják. Nem hiszem hogy a Te hibád, sőt lesz még ilyen nem is egy, oda-vissza is, de szerintem megértheted az anyukát, hogy rosszul esett neki hogy bántják a fiát.

Fordított esetben szerintem Te is hasonlóan éreznél, az meg habitus kérdése, hogy kimondanád, vagy nem.

Nem hiszem hogy ettől tuti rossz lesz a kapcsolatok, ne sértődj meg ezen, másnap viselkedj úg mintha ez az affér nem lett volna.

És ott szóltál a gyermekednek hogy nem szabad verekedni? Mert ha rosszat tesz, egyből le kell reagálni, hogy tudja miről van szó.

Szerintem teljesen jól csináltad,hogy bocsánatot kértél, mást nem is tudtál volna tenni,nem figyelhetsz a gyerek minden lépésére... A másik gyerek anyja meg szálljon le a magas lóról, meg még ledobja 1x. Lesz hogy még az ő gyereke sóz oda 1et vkinek.

Együtt érzek veled,és sajnállak is, nagyon rossz lehetett :(

Mi rokonlátógatóban voltunk és a 14 hónapos kislányom állandóan ütögette(pofozta) a rokonkiscsajt aki még csak most lesz 9 hónapos. Jó,tudom ez más mert rokon,nekik meg tudtam magyarázni,de tudom milyen ciki. :S

Nem tudhatja az anyuka sem, hogy milyen módon kezeled az efféle dolgokat, szerintem csak előjött belőle az anyatigris.

Nekünk egyik rokon kisgyerek pár hónappal idősebb én kisfiamnál, és ő (nem tudjuk miért) állandóan üti, csapkodja a fiamat, fel akarja lökni, hátbavágja, ilyesmi. Pedig anyukája szerintem teljesen jól neveli, nem erőszakos, de mindig mondja a fiának hogy na ezt nem szabad, tehát ha az a kisfiú megüti a fiamat, nem szólok az anyjának, mert tudom jól hogy ő mindig szól érte, a gyerek mégis ilyen típus, majd kinövi.

De ha bölcsiben lenne olyan hogy valamelyik gyerek megüti az enyémet, mert anyukája nem figyel oda, első felindulásomban (ne feledd, szoktatáskor mindenki idegesebb a kelleténél, minden anyának szomorú és félelemmel teli ez a nap) én is megkérném az anyukát hogy legyen szíves beszéljen a fiával hogy a bölcsiben ezt inkább ne. De lehet hogy csak ezt gondolom, mert úgyis esete válogatja :)

Mindenestre próbálja vele beszélni erről, és tartsd szem előtt hogy ő is ideges, hogy a kisgyermeke hogy fogja viselni a bölcsi, új helyzet, anya nélkül, stb. talán csak megijedt az anyuka hogy mi lesz ha ő nem lesz itt.....ha sír a kicsije, nem lesz ott hogy megvigasztalja, és bár ez természetes, mindenkinek meg kell szokni, először nehéz lehet.

Más az anyuka temperamentuma, én is rosszul éreztem volna magam a helyedben, de a temperamentumos emberek általában holnapra elfelejtik az ilyesmit :)

Még lehettek normális kapcsolatban, csak légy vele barátságos és akkor tuti ő is az lesz, nem kel egyből leírni , talán csak ideges volt a szoktatás miatt.