A lányom nem bírja a gyerektársaságot. Lassan bölcsis lesz. Mi lesz így vele? KÉTSÉGBEESTEM!
2,5 éves. Vannak kis barátai, akiket szeret, akikkel összejárunk, van unokatesója, kereszttesója is, nincs velük semmi baja. De például a ringató, manótorna és egyéb foglalkozásokat már mindig is utálta (igaz, későn is kezdünk el járni, mert az első 15 hónapban állandóan kórházban voltunk). Amúgy itthon tök normális, remekül elvan, játszóra is sokat jártunk mindig is, de mostanában oda se akar menni.
Kezdtük megnézni a bölcsiket (fizetőseket egyelőre), hát volt olyan hely, ahonnan másnap visszaírtak, hogy kösz de inkább ne vigyem a gyereket. Először is nem fogad szót, ha bent kell lenni, ki akar menni, ha a kertben kellene lenni, akkor meg menjünk haza/játszóra, mittudomén. De nem ám egyszer elmondja, hanem az őrületig ismételgeti és jó nyafogós hangon. MOndják neki, hogy nem szabad megnyitni a kerti csapot, hát állandóan ott ólálkodik körülötte és próbálgatja nyitni. Mindenkinek mindent kivesz a kezéből, a festéket egyedül ő használhatja, a gondi néni csak neki rjazolhat a lapjára autót. A rajzaikat is elveszi a gyerekek elől. Ha valami nem tetszik neki, nyavalyog, kiabál, hangosan panaszkodik. A másik helyen meg végig sírt, folyton az ölemben csimpaszkodott és azt hajtogatta: menjünk haza - az előző napi vadóc gyereknek pont az ellentéte.
Persze sokat magyarázok neki szép szóval, már rojtosra beszéltem a számat, ma például már el is sírtam magamat előtte, annyira kétségbe vagyok esve. Muszáj dolgoznom, de mi lesz így vele a közösségben? Tudom, dackorszak meg midnen, de mit csináljak így vele?
szia, kicsit a saját kislányomra ismertem a leírásodból...kivéve talán, hogy őt általában elég jól lehet fegyelmezni, persze a megfelelő módszerekkel.
szerencsére még nekem nem kell dolgoznom menni....az egyik a dackorszak, igen. meg hogy most alakul ki az éntudat, teljesen rendben van, hogy mindent ő akar,minden az övé....persze mondani kell sokszor, hogy mi az ábra, de bünteti sztem nem szabad ezért. csak jó példát mutatni. a másik: anno amikor olvastam ranschburg jenő szülők könyve c. munkáját, az egyik fejezetben, aminek címe: a félénk gyerek, szintén tisztára ráismertem a kislányomra.....az alapján én tudom, ő még nem érett a közösségilétre, ha tudod, feltétlenül olvasd el. talán hasznos lehet neked is.
a lényeg, hogy sokszor azt hiszi az ilyen gyerek szülője, hogy a gyereke szorong, fél stb, nem tud beilleszkedni, pedig ez nem igaz. hanem olyan idegrendszeri sajátosságokkal születik, amik erre predesztinálják, vagyis, mivel iszonyú kíváncsi, érdeklődő, mindent észrevesz, hamarabb elfárad, és akkor biztosítani kell neki, hogy csendesebb környezetbe kerüljön, ha nem, akkor megvadul, nyafog stb ahogy írod, idegen helyen hajlamosak pont ezt hajtogatni, hogy menjünk haza(az enyém pont ezt tezsi, de már azért javul a helyzet). szóval valójában nem szorong, nem társaságkerülő, csak épp megvannak azok a hatérok, amiken belül egyelőre mozogni tud, és semmiképpen nem szabadna elvárni tőlük többet, tehát adott esetben berakni egész napra a bölcsibe egy ilyen típusú gyereket, az nagyon nem szerencsés.....persze hogy mit tehetsz a te helyzetedben, az ms kérdés, szerencsérew én itthon vagyok még a kistesóval,jövő szeptemberben megy a kislányom oviba. és esetleg az elején csak fél napra, majd meglátjuk.
és azt is leírja RJ, hogy sokszor megfeledkezik a szülő, hogy milyen sok pozitív tulajdonsága van a gyereknek, jó megfigyelő, nagyon okos, korát meghaladóan az, nagyon empatikus, stb stb.
persze lehet hogy nálatok más a helyzet, nálunk így van. már babakorában is nagyon nehéz volt vele, de azóta sokat javult. sajnálom hogy nem tudtam érdemi gyakorlati tanácsot adni.
az enyém 2,5 éves múlt 2 hónapja.
Elször is köszönöm a választ, jól esik mindenesetre megértő fülekre találni. Bevallom, az egyik napköziből érkezett lerázós e-mail akasztott ki, az tette be végül a kaput.
Nagyon szeretem én is Ranschburgot, a neten is állandóan olvasgatom, a Szülők könyvét is olvastam, de szerintem az én lányom nem "félénk". Ma bent voltunk például a munkahelyemen, sokkal inkább viselkedett öntörvényű, féktelen, huncut, rosszcsont, rakoncátlan, zabolátlan gyerek módjára, mint félénken. Azt hiszem, majd ha bekerül abba a közösségbe, ahol hosszú távon maradnia kell, akkor fogom meglátni, hogy OTT hogyan viselkedik, és akkor ARRA a problémára kell majd megkeresnem a választ. CSak most attól félek, mi van, ha nem is sikerül beszoktatni, ha máshonnan is elküldik.
Azt hittem, ilyen kicsi gyerektől még nem igazán várnak el a gondozónők semmit, hiszen mit is lehetne elvárni egy 2,5 évestől. Neveljük őket a szépre és a jóra, meg a helyesre, de olyan kicsik még. Hát úgy tűnik, rosszul hittem.
Amúgy sok mindenben tényleg ügyes, már szerepjátékokat játszik például, és nagyon kreatív, mindene a festés, színezés, rajzolás, gyurmázás, és ez is úgy meghat, hogy úgy érzem, megérti a problémámat, mikor megígéri, hogy nem nyitja ki máskor a csapot és szót fogad a néninek. Nemcsak betanult szövegként mondja, látom rajta, hogy tényleg szívből mondja.
Ha nincs más megoldás, mint a bölcsi, én csak azt tudom javasolni, hogy először egyedül menj megnézni a bölcsiket, válaszd ki a számodra legszimpatikusabb gondozónénit (!!!), persze mindegyiknek elmesélve, milyen is a lányod (ebből rögtön látod, hogy az adott gondozónéni mennyire van ott szakmailag, illetve az adott intézmény gyerekmegőrzőként vagy tényleg bölcsiként működik-e), s a lányodat csak arra az egy (esetleges elutasítás esetén)-két helyre vidd el, amit te előzőleg kiválasztottál. Ha valahonnan elutasítanak, az nem a lányod hibája, hanem az intézmény és a gondozónéni felkészületlensége. Minden gyerekkel meg lehet találni a hangot, csak keresni kell.
Egyébként én a leírtakból nem érzem át, hogy olyan nagy gond lenne a lányoddal. Lehet azért, mert a fiam is hasonló karakter, de nem foglalkozom vele, ki mit gondol (titkon persze éjszakánként gyötrődöm, min is kellel változtatni). Szerintem ő egyszerűen próbálkozik, kinél mit érhet el, hol a határ. Illetve felfedezi az új dolgokat. Az pedig csak a gondozónéni határozottságán, hozzáállásán, gyerekszeretetén (!) múlik, hogy tudja e kezelni a lányodat. A fiamat tudják.
A lányod helyében én is megijednék attól, hogy még anya sem tudja eldönteni, melyik bölcsi a jó, s melyik nem. Illetve, ha a nyugihoz szokott, akkor meg már az is frusztráló lehet, ha egy nap két vadidegen helyre mentek. Az, hogy nem érdekli 2,5 évesen (vagy esetleg kisebbként) a ringató és egyéb, mostanában divatos baba-mama foglalkozás, nem jelenti azt, hogy a bölcsiben idővel nem talál magának olyan gondozónénit, később gyereket, akivel szívesen játszik, akire hallgat. Szóval én ennyire nem esnék kétségbe, hanem megpróbálnám megkeresni azt a gondozónénit, aki képes normálisan viselkedni a gyerekekkel.
Köszi Neked is. Nem egy nap mentünk a két helyre, hanem egymást követő két nap. Nem lenne kire hagynom a kislányt, de nemcsak ezért vittem magammal, hanem mert kíváncsi voltam rá, hogy állnak hozzá a lányomhoz és nem utolsó sorban neki hogy tetszik a hely. Nem mondtam neki, hogy keressük a megfelelő bölcsit, és nem tudom eldönteni, melyik a jó, csak azt, hogy látogatóba megyünk egy másik bölcsibe. Egy-egy órát voltunk ott amúgy. Nem hiszem, hogy ez sokban különbözne a gyerek élménye szempontjából attól, ha mondjuk játszóházba viszem.
Én is optimistán álltam a dolgohoz, egyrészt ez a természetem, másrészt szerintem minden gyereknek megvan az achillesz-sarka, az enyémnek most éppen ez, és igen, egy gondi néninek már kellett hasonlóval találkoznia, kell tudnia ezt kezelni. Csak aztán jött ez a levél.... A másik böliben is mesélték, hogy volt egy gyerkőc, akit végül kivett a mamája, mert egész nap csak sírt... Remélem, a véglegesnek szánt helyén (ami a közelünkben lesz de sajnos csak jövő hónapban nyílik) sokkal jobb lesz a helyzet.
Az én fiam 28 hónapos.2,5 hete bölcsis.
Májustól egyszerűen kezelhetetlenül rossz gyerek volt itthon.Csak törni zúzni tudott.Engem is folyamatosan csak bántott,rugdosott,ütött ahol ért.Semmi de semmi nem használt már nála.Nekem megváltás volt hogy július végén vissza kellett mennem dolgozni,és 2 hétig a nagymama vigyázott rá...illetve csak másfél hétig mert az volt az a pont mikor a nagymama is azt mondta elég...ennyi idő alatt készítette ki a gyerek.
Én reméltem,hogy a bölcsi nagy változást fog hozni,bár azt én se tudtam,hogy hogy fogják tudni kezelni a fiam hiszijeit és az agresszióját.
2 hét alatt szuperül beszokott reggel 7 től délután 4 ig van a bölcsibe.Soha semmi gond nem volt még vele.Azt mondták a gondozónők,hogy szépen elvan,nem hisztizik nem vergődik.Egyszer kétszer volt sírdogálás apa meg mama után,de az is hamar elmúlt.Tehát teljesen szuper kis pasi.Én meg egyszerűen nem tudom felfogni,hogy az én rosszcsont fiam ilyen jó gyerek:)
Azóta itthon is alig hisztizik.Nagy ritkán még dobálja a játékait,de tudja,hogy akkor büntetés van.Sokkal okosabb lett.
Ahogy írtad,fizetős bölcsibe vitted a gyereket és írtak,hogy ne vidd többet...milyen már ez az ő részükről??Látszik,hogy pl az a bölcsi csak a pénzszerzés miatt üzemel...röhej,hogy ilyen van.Elvileg képzett szakemberek dolgoznak benne,akiknek mindenféle természetű gyerekkel tudniuk kell bánni.
Reméljük,hogy az a bölcsi amit írtál,hogy 1 hónap múlva nyit,abba tényleg olyan szakemberek fognak dolgozni,akik értik is a feladatuk.
Nagyon aranyos tőled, köszönöm a jókívánságokat és a választ. Bár nálunk pont fordított a helyzet, itthon semmi baj nincs a kislánnyal és a közösségben teljesen kifordul magából, de azért bízom benne, hogy a véglegesnek szánt helyen nálunk is minden rendben lesz. Addig is igyekszem minél többet vinni a játszóra. Arra gondolok, hogy pár hónap múlva, mire a dackorszaból elkezdünk kikecmeregni, ez a gond is eltűnik, persze lesznek helyette mások, de nem sokkal ezelőtt ilyen problémák az én kislényommal nem voltak még...
Igazság szerint a bölcsinek titulált helyek családi napközik, csak a gyereknek bölcsinek emlegetem őket az egyszerűség kedvéért. Ott is képzett személyzetnek kell lennie elméletileg, de úgy látszik, ez semmire sem biztosíték. Valóban döbbenetes ennyi pénzért ilyen diletantizmus. Egy önkormányzati bölcsi ennél csak jobb lehet, bár lenne ott helyünk, remélem, lesz nemsokára, de sajnos addig is muszáj dolgoznom, mert már anyukám lát el minket ennivalóval, ami azért mégsem helyénvaló..
Köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!