Olyan anyukák válaszaira lennék kíváncsi,akik sokáig aludtak egy ágyban gyermekeikkel. Egy,másfél éves korukig vagy még annál is tovább. Hogy szoktattátok le?

A kislányom kb 7-11 hónapos koráig aludt köztünk, rettegtünk a visszaszoktatástól, minden szakember két hét ordításra készített fel, azt ajánlották, hogy a férjem menjen szabadságra, mert nem fog tudni dolgozni, olyan hulla fáradtak leszünk. Végül két dolog miatt szántuk rá magunkat: a gyerek idegrendszerének is fontos, hogy átaludja az éjszakát nyugiban (ez most sincs így, mert egyszer vagy kétszer felébred szopizni), ill. mert később már ki tudna mászni a kiságyból.

A taktika az volt, hogy vacsi után szépen megölelgetem, megsimogatom, beteszem az ágyába és otthagyom. Pár nappal korábban már próbáltam neki magyarázni, hogy így lesz. Amikor eljött 'a nagy nap', hang nélkül vette tudomásul a történteket, elaludt. Ekkor attól tartottam, hogy egy órán belül felébred, és akkor kezdi majd a sírást, nem így volt. Irtó szerencsések voltunk. Most néha csak úgy alszik el, ha addig a kiságy mellett ül vagy fekszik valamelyikünk, de utána át lehet osonni saját szobába, külön ágyba. Éjjel ha megetetem, ugyanúgy visszateszem, és általában alszik szépen tovább, csak hajnalban szokott gond lenni, amikor ő már úgy érzi, hogy nem álmos (mondjuk 5-kor). :)

Sok sikert! Nálad mennyi idős a pici?

olyan jó ezt olvasni, mert én is kb másféléves koráig szeretnék a lányommal aludni, utána külön szoba.

de biztatóak a pozitív példák :)