Ki vagyok borulva! Ez normális?

És ha már lenn vagytok (pld. a játszótéren) akkor is utál ott lenni, vagy csak elindulni nem szeret?

Az enyém meg pont az ellentéte, hozza a szandiját, és kéri, hogy menjünk a j.térre, és ordít minden hazajövetelkor :(( Ez meg már a másik véglet.. Ja, és nálunk én vagyok az, aki nem szeretek játszótérre járni :((

NEM vallottál kudarcot! Hiszen a gyermek ragaszkodik hozzád, igaz? :)

Az én gyerekeim is ilyenek, szerintem genetikailag.

Hagyd a saját tempójában oldódni. Neked van társaságod a játszón, vagy nem barátkozol? Érdemes lenne valakit keresni, akinek a gyereke hasonló típusú és a szülő nevelési módszerei sem ellentétesek a tiéddel. (Ez utóbbit nagyon fontosnak tartom.)

Ez az eredménye,amikor az anyuka magához szoktatja a gyereket. Már pici korában vinni kellett volna gyerek társaságba. Most már nagyon nehéz lesz leszoktatni erről a függőségről. Az oviba is nehezen fog megmaradni.

Apránként hagyd magára másokkal,és menj el valamerre. A játszótéren is hagyd,hogy egyedül játsszon a többi gyerekkel. Idő kell,mire megváltozik.

Nem vallottál kudarcot,csak a nevelési módszered nem volt a legjobb.

1. vagyok. Pedig nem biztos, h menni fog a bölcsibe való szoktatás könnyen, ha ez van. Épp ma voltunk szülőin (szeptembertől bölcsis a lányom, majdnem 3 évesen), és mondták, hogy itt is van 3 hónap "próbaidő", és ha úgy látják, h nagyon nem megy a beszoktatás, akkor egy évre még "visszaadják" anyukának. Bár hozzátették, nagyon ritka az ilyen eset, de pár évente előfordul.

Próbáljatok meg uszodába menni vele, valami más helyre, ahol elfoglalja az újdonság varázsa :) És észrevétlenül belopózik a "mások társasága" a kicsibe. De ez csak egy tipp.

Megint első (meg sokadik) :)

Figyelj, 2,5 évesen még nem játszanak egymással, csak egymás mellett elvannak... Ha 3 éves kora után is ezt tapasztalod, akkor az már nem olyan jó... de még addig van fél év, sok minden történhet még :) Ne add fel, előbb utóbb találtok valami olyan társasági helyet, ami neki is bejön.