Vajon eljön az a nap, amikor nem kell mindenen harcolni, győzködni? Nem fogja a nemszeretem dolgokban húzni az időt? (öltözés elalvás stb), meghallja amit kérek?
Alkalmi süketek.. :)) Néha én is így hívom az enyémet, szintén 2,5 éves, lány.
Az esti alvással nincs gondunk, kb. fél éve vezettük be, hogy lefekszik, előtte pisi, ivás, stb. (már szobatiszta éjjelre is)... Lefekszünk, kb. 5 perc beszélgetés, és utána már nem szabad szólni, csendben kell lennie. Megérti, és kb. 10 perc alatt álomba forgolódja magát :))
"kettővel könnyebb mint eggyel, cak van ami nehezebb". na ezen jót mosolyogtam. :)
ő még pelenkás, a kistesó tiszteletére :S
este az a baj, hogy álmos, de egyszerűen nem tud elaludni. mikor már nem adok neki több mindent, mert"alvás van", onnantól még egy jó fél óra, mire álomba forgolódja magát, van hogy több is, és közben ott kell feküdni mellette, ellenőrzi hogy ott vagyok-e (gondolom, már előre aggódik, mikor fogok "eltűnni", mert ugye már mondtam neki, hogy majd a kórházba kell mennem, ha születik a tesó. ezzel még nincs is nagy gond, bár fárasztó, meg kényelmetlen, de megértem.
csak ez a többi szörnyű dolog... fú. de akkor legalább nem egyedi eset.
2,5 éves fiam fürdött már ruhàban. Nem akart jönni, én meg nem vártam tovább. Ott persze egyből ki akart bújni a vizes ruciból. Indulásnál ha nem jön öltözni azt mond ok megyünk nélküle és nyitom az ajtót. Egyből veszi a cipőt. Ugyanez ha játszóról nem akar jönni, elindulok. Egyből jön.
Amúgy kettővel tényleg könnyebb. Az enyémek 2,5 éves fiú, 10 hós lány.
én is így szoktam, hogy akkor te itthon maradsz szia! és akkor jön,. ez egyszerű, csak a napi dózis, az sok, ebből egy nap 100, kicsit idegölő...
már csak azt nem értem amúgy, miért könnyebb 2 gyerekkel, mint eggyel? főleg ha ilyen kicsi a korkülönbség? ezt még leírnátok? :)
Mert eljátszanak együtt. Jó nem az első 6 hónapról beszélek, de ha már fog (játékokat), mászik, kúszik.... no akkor már játszanak együtt. Röhigcsélnek másznak később rohangálnak, hintáznak (a nagy hintáztatja a kicsit)...Nyugodtan ehetek, mehetek wc-re és még főzhetek is. Sőt este elalvásnál egymást fárasztják.
Nekem könnyebb az tuti. Amúgy első voltam. És hogy mi a nehezebb, mondjuk elindulni valahová (öltözés).
Nálunk is eljátszanak együtt. A kicsinél kimaradt a szep.szorongás, sosincs egyedül ha főzök el van a naggyal .
A másodiknál csomó minden lazább mert már tudod milyen. Pl ha nem ebédel vagy borul a napirend se borulok ki tudim hogy az élet attól megy tovább. Nem agyalok a hozzátápláláson, már tudom hogy nem ördőngősség. Alvás előtt hisztizik nem akadok ki (azért gyengébb napjaimon igen) előbb utòbb el fog aludni és ki fogja nőni.
A kicsit simán rábízom a családra mert már van igényem nélkülük lenni ( ez kb havi 1* 1-2 óra). A nagynál erősebb volt a féltés, mint az én vágya.
Összességében rutinosabb, magabiztosabb vagyok így napi szinten könnyebb az élet.
De fárasztó, időnként kiborító, néha elszöknék. De olyan édesek mikor a nagy puszit ad a kicsinek vagy szól hogy hugi álmos azért sír ringassam el addig ő csendben mesét néz. (máskor meg direkt ugrál,kiabál ha a kicsit altatom.
A kicsi meg ahogy a nagyra néz, mosolyog, kacag neki! Nagyon édesek!
ja értem; köszi. :)
remélem, nálunk is így lesz (egyelőre már most előre nagyon féltékeny).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!