Kis korkülönbséggel született gyerkőcök szülei! Ti hogy bírjátok?
Figyelt kérdés
Két gyermekem van, 3 éves fiú és 5 éves lány. Nem fizikailag van problémám, hanem lelkileg. Egyszerűen nem bírom elviselni az állandó csatározásokat. A gyerekeknek szinte egy jó szavuk nincs egymáshoz, állandóan ellenségesek, és nekem pedig a szívem szakad meg. Állandóan azon emésztem magam, hogy hol rontottam el, és úgy érzem, hogy csak az én gyerekeim ilyenek. A férjemmel nem szoktunk egymással kiabálni, vitatkozni is ritkán. Igaz, hogy mostanában sokszor depi vagyok a gyerekek miatt, de nem tudom mit tehetnék. Kezdem úgy érezni, hogy egyre kevésbé szeretem őket (nem akarom, hogy így legyen, de ezt érzem).Mit csináljak másképp? Nálatok ez hogy van?2011. jún. 27. 14:01
1/7 anonim 
válasza:
válasza:Szerintem ez teljesen normális. Még mindketten kicsik, most még megy az ellenségeskedés. pár év, és abbamarad. :)
2/7 A kérdező kommentje:
Sejtettem én, hogy nem csak nálunk van így, de ez semmiképpen sem kiküszöbölhető? Tényleg a szívem szakad meg, hogy az a két gyermek, akiket én annyira szeretek, ennyire ellenségesek egymással. Pedig kb. ezerszer beszéltünk már erről, játszottunk ehhez kapcsolódó szituációs játékokat, olvastunk ilyen történeteket... De semmi... Úgy látszik, akkor ezt csak túlélni lehet valahogy... :-(
2011. jún. 27. 14:19
3/7 anonim válasza:
válasza:Nekem 11. 9 és 5 évesek a fiaim. Megy a harc közöttük, időnként igazi csatatér van nálunk. Sajnos ez velük jár. Féltékenyek egymásra. Vannak testvérek akik egyszerűen (látszólag) ki nem állhatják egymást. A nagynak nehéz dolga van, hiszen ő kapott egy kis trónfosztót, akivel az addigi egész királyságán osztoznia kell. A legjobban az válik be, hogy lefárasztom őket. Ma már azért van, hogy könnyebb, mert a nagynak a barátai feljárnak és akkor nem egymással vannak elfoglalva. Amíg kicsik voltak ez rosszabb volt és nem lehetett igazságot tenni. Mindkettőt büntettem. Azért a harcosabb időszakok engem is megviselnek, néha úgy érzem tehetetlen vagyok. Én is gondoltam rá, hogy rossz anya vagyok, amiért a gyerekeim "ölik" egymást. Ma már nem érdekel. Majd kinövik. Hiszen még a legjobb barátok is veszekednek! Hát még a testvérek. Nem vagy rossz anya. Na meg az én nővéremék is mindig bunyóztak, felnőttként mégis szeretik egymást.
4/7 anonim 
válasza:
válasza:Az én lányaim még csak 2 és 4 évesek. Néha nagyon össze vesznek,néha kicsit. Ha nagyon össze vesznek,akkor közbe szólok,de ha csak kicsit,akkor hagyom őket,had rendezzék le maguk közt.
Amikor rossz passzban vagyok,akkor megkérem őket,hogy hagyják abba... persze nem mindig teljesítik a kérésem,ilyenkor megkérem,hogy rajzoljanak nekem valami szépet. Bár,ők még kicsik,velük nincs annyi baj.
5/7 anonim válasza:
válasza:Jaj neee, akkor ennek sosincs vége? előre félek...
6/7 anonim válasza:
válasza:nekem nagy a korkülöbség (9) és hál istennek nincs
ilyen:-)))))
Imádják egymást!
7/7 A kérdező kommentje:
Köszi mindenkinek a választ, ment a zöld kezecske.
Én is valahol 10 évnél húznám meg a határt így utólag, no dehát utólag könnyű okosnak lenni, most már ez van, ez marad, igyekszem könnyebbé tenni, ha lehet nem sokat görcsölni rajta...:-)
2011. jún. 27. 18:52
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!