Nem visszatetsző ha egy hiperaktív gyereket szeretettel, türelemmel vesz körül a családja, vajon ha egy kellően szigorú, megfelelő határozottsággal fegyelmezni képes felnőtt kezei közé kerülne a gyerek akkor képes lenne normálisan viselkedni is?

A többiek megírták a lényeget, elég nagy hülyeséget írtál.

Egy valóban hiperaktív gyerek nem érdemli meg a szeretetet?

Istenem..., mik jutnak eszedbe.

Méghogy semmirekellő nevelés. Tudod te mennyit kínlódik egy szülő a gyerekével, ha az hiperaktív? Szerinted másból sem állna az életük, csak büntetnének.

Jó lett volna, ha egy kicsit utána olvastál volna, mi is az a hiperaktivitás, és hogyan lehet rájuk pozitívan hatni!!! Kár volt kiírni ezt a kérdést.

És remélem nem vagy pedagógus.

Bocs, ha offolok, csak érdeklődő vagyok.

Pontosan mik a jelei a "valódi hiperaktivitásnak"?

Vagy inkább miről lehet felismerni?

Gondolom nagy a mozgásigénye egy ilyen gyereknek, de ez ugye előfordul egy "simán élénk" gyereknél is.

Páromnak van egy klasszikus hiperaktív tanítványa. Tündéri kisfiú, nagyon szerethető. Ő jól tudja kezelni, "normális" gyerekcsoportban is jól elboldogul. (Bocsi, ez csúnyán hangzik, természetesen nem arra gondolok, hogy ő "nem normális", csak nehéz ezt körülírni.)

Nehéz vele persze, de amikor megnyugszik, és felragyog a mosoly a kis pofiján, az mindennél szebb! :)

Hiperaktivitás

Gyakori tünet. Már korai gyermekkorban szembetűnik és rögtön látni, hogy az ilyen gyerek más, mint a többi. Mintha állandóan „fel lenne húzva”. Nem fogy ki az energiából. Szaladgál, felmászik és veszélynek teszi ki magát. Gyakran megsérül. Iskolában óra közben is mászkál. Később ő is megtanul a helyén maradni, de akkor fészkelődik, rázza a lábát, a kezével dobol.

Bár a tünetegyüttest a köznyelvben rendszerint hiperaktivitásnak nevezik, nem minden hiperaktív gyerek figyelemzavaros, és nem minden figyelemzavaros gyerek hiperaktív.

Impulzivitás

Szintén gyakori tünet. Ebben az esetben is mintha saját életkoruknál éretlenebbek lennének. Nem tudnak kivárni. Valamit rögtön akarnak megszerezni vagy megtenni. Nem látják előre cselekedetük nyilvánvaló vagy nagyon lehetséges következményét.

Megsérülnek, elfogadhatatlan dolgot tesznek, ellopják azt, ami kell nekik. Bántalmazzák társaikat, ha nem úgy játszanak, ahogy ők akarják.

Figyelmet követelő magatartás [szerkesztés]

Kielégíthetetlen igény a figyelemre. Lehet ingerlés, zaklatás, bohóckodás, helytelen vagy veszélyes cselekedet által.

Iskolai nehézségek

Fontos tudni,hogy a figyelemzavar nem befolyásolja a tesztekkel (például MAWI) mért intelligenciát. Az ilyen gyerekek is lehetnek okosak, átlagosak és gyengébbek. Mivel az ADHD komorbiditása erős (főként diszkalkuliával, diszlexiával kapcsolódik össze nem ritkán), az alapbetegség (ADHD) által okozott nehézségeken felül is komoly iskolai problémákkal kell szembenézni. Az ADHD növeli a későbbi droghasználat és bűnözés kialakulásának lehetőségét.

Koordinációs nehézségek

Az esetek felében jelentkezik. Lehet finom motoros működési probléma. A cipőfűző megkötése nehezen megy, az írásuk olvashatatlan. A szem és a kéz koordinációja gyenge. Ez például labdajátékokban nyújtott gyenge teljesítményben látszik. De akinek nincs ilyen tünete, lehet nagyon jó is ezekben a játékokban.

Ellenálló és zsarnokoskodó szociális magatartás

Gyakori tünet. Jellegzetességei:

Ellenállás az elvárásoknak. Nem teszi meg. amit elvárnak tőle, vagy amit tiltanak, azt teszi. Lehet azért, mert tudatosan ellenszegül, és azért, mert elfelejti. Nem tanul a hibáiból és a büntetésből.

Túlzott függetlenség, amikor például apró kisgyermekként messzire elkóborol. De néha éppen ellenkezőleg, erős függőség figyelhető meg. Nem lehet otthagyni az óvodában. Tapad egyes személyekre.

Jellegzetes viszonyulás másokhoz. Az idősebb társait bosszantja, a fiatalabbakat pedig irányítja. Ezt társai nem tűrik el, ezért elszigetelődik.

Emocionális nehézségek

Gyors hangulatváltozások és szélsőséges, túl erős reakciók, vagy éppen a reakció hiánya. Érzéketlenség. Túlzásba vitt érzelmek (sírás, hiszti, szeretet), depressziós problémák kibontakozása, az ember önmagába fordulása.

Éretlenség

Lényegében az, hogy magatartásuk viselkedésük elmarad attól, amit életkoruk szerint elvárnánk.

Az ADHD háromszor gyakoribb fiúknál, mint lányoknál.

Köszönöm!

Hát ezt tényleg nem lehet egyszerű sem felismerni, sem kezelni.

Azért furcsa, mert a "tünetek" egy-egy szeletkéje szinte minden gyereknél elő-elő fordul.

Hogyan kezelik ezt, van erre terápia? Felnőttként mindenképpen nehézségeik lesznek az ilyen gyerkőcöknek, vagy ki lehet ezt nőni?

Úgy tűnik nagyon széles skálán mozog az egész.

Tudod te, hányszor jött oda sírva hozzám a fiam iskola után azzal, hogy "Anya, én nem akartam rossz lenni, de nem megy máshogy?"? Hogy hányszor sírtunk együtt, amikor nagyon fájt neki? Hogy mekkora megváltás volt, amikor néha-néha valaki elfogadta olyannak, amilyen? Hogy hányszor álltam pellengérre állítva a szülői értekezleten? Hogy hányszor bántották a testvéreit is a hozzád hasonló okosok, mert Ő más? Hogy mennyire nehéz volt mindezt felvállalni az emberek előtt, amikor legszívesebben bebújtam volna egy kő alá?

Gondolom fogalmad sincs róla!

14:48, bevallom, nagyon meghatottál... :,) Ahogy attól is elérzékenyülök, ha a pasimat látom a kissráccal, ahogy megértik egymást...

Igen, tényleg iszonyú nehéz kiszúrni, a leírt tulajdonságok időszakosan szinte mindenkire érvényesek olykor, vagy általában, csak kisebb mértékben.

Kinőni nem lehet, aki hiperaktív, az is marad. Wikipédián egyébként a felnőttkori tünetek is ott vannak.

Pszichológus, gyógyszeres kezelés, megfelelő bánásmód segíteni tud rajtuk, hogy kialakuljon az életrendjük, és felnőttként elboldoguljanak. De az a helyzet, hogy ehhez a részéhez már nagyon nem értek...