Mi tegyek, hogy lányom végre átaludja az éjjeleket?

2,5 éves kisfiam is éjjel 1-2* felébred, van hogy átjön és bemászik közénk, alszik tovább, van hogy iszik és alszik a helyén tovább. Neki 14 hónapos kora óta az ágyában van éjszakára a csőrös kulacs.

Lassan elhagyjuk éjszakára a pelust, na az még izgi lesz, ha többször felkel pisilni.

És mellette van egy 8 hónapos, 2* kelő babám is. Hulla vagyok.

Rengeteg konkrét oka lehet, de van néhány alapvető lehetséges oki terület. Öt éves kor alatt még igen tág a tudat, majd 5 év körül hirtelen beszűkül és fokozatosan szűkül tovább, hogy a racionális, anyagi világhoz jobban tudjon alkalmazkodni. Az csecsemőnek pl. még én-tudata sincs, különösen anyja az, akivel azonosítja magát totálisan. Egy-három életév között kezd megjelenni az én-tudat (egyrészt a dacossága segítségével (ennek okaira most nem térek ki)). Egyszóval 5 éves kor alatt igen tág és képlékeny a tudat , élesen élnek a magzati emlékek is, telepatikus képességei jóval fejlettebbek a kicsiknek, mint a kamaszoknak, felnőtteknek. A magzati emlékeiből a kellemetlenekre IS élesen emlékszik. Ha trauma is érte az anyaméhben, pláne évekig jellemző lehet, hogy kisgyerekként valamiféle enyhébb, esetleg erőteljesebb pszichés problémához vezet. (Pl. az említett éjjeli felébredések; ennek is lehet különböző súlyossági foka.)

De ezer más konkrét oka lehet ,bár lényegileg a tág tudat az egyik fő oka, vagy testi probléma, kényelmetlen komfort érzet. (Vagy aktuális negatív pszichés körülmények is okozhatják, pl. a gyermek családjában feszültség, gyász, stb, bár utóbbiakat kizártad.)

(Csak zárójelben: olyan okok is közrejátszhatnak, amely már a spiritualitásnak nevezett területből fakad, amely megint csak a picurok tágabb -és ezáltal védtelenebb- tudatállapotával függenek össze: például más lényeket láthat, ami zavarhatja, amelyeket mi felnőttek már nem érzékelünk, stb. Egyébként a tágabb tudatállapot nem feltétlen kiszolgáltatottabb, hanem nagyobb megértéshez vezet többnyire; de egyrészt alkata válogatja nagyobb korban és felnőtt korban , hogy inkább kiszolgáltatott lesz-e, vagy éppen hogy védettebb az egyén , ezáltal; másrészt azonban a kisgyermek és a csecsemő -az életkori sajátosságai miatt- eleve kiszolgáltatottabb a tágabb tudata miatt is. Ha egy kisgyerek azt mondja, látott valami furcsát és fél tőle, akkor komolyan kell venni, nem elhessegetni , hogy "ó, nincs ott semmi kicsim, nyugodj meg" ; ehelyett inkább attól nyugszik meg, ha komolyan vesszük (és egyben megnyugtatjuk, hogy vigyázunk rád, kicsim), ugyanis ő TÖBBET ÉRZÉKEL, mint mi , a tágabb tudatállapota miatt.)