A te bölcsis gyereked megeszi az ottani ebédet?

Szia!

Az én fiam csak a káposztaféléket nem eszi meg,egyébként mindenből repetázik.

Ha nem eszi meg az ebédet,akkor nagyon sokat uzsonnázik,és a gondozónő mindig beszámol róla,hogy mennyit és mit evett.

Amikor pici volt a fiam,mindenféle főzeléket főztem neki,salátát,répát is,és szerette:),

minden csak azon múlik,hogy otthon mi a szokás nálatok...

Nálunk a bölcsiben főznek ,a heti étlapon nincs 2x ugyanaz az étel,nagyon változatos a menü,én megvagyok vele elégedve.

A bölcsődékben azért a főzelék a fő menü,mert ez egészségesebb mint a bő zsiradékban sült rántott hús, vagy a sokszor a gyerek számára nehezen emészthető felnőttek számára készült ételek. Nem azért kapják ezt,mert olcsóbb, kapnak húst is, és sok tejterméket, gyümölcsöt. Sokszor egy bölcsődés étkeztetése drágább mint egy felnőtté.

A másik szempont a bölcsődében az, ohgy 1-3 éves korig kerülnek be a gyereke. Változó életkor és változó étkezési szokások és képességek. Pl 2 éves korig nem is kapnak nagyon darabosat,mert sok kisgyerek még nem tud megfelelően rágni egyedül étkezni. Csak képzeld el,ohgy egyedül kell megetetned 2-3 kisbabát akik nem tudnak még kanalazni.

Persze ez messzemenőleg nem kénylemi szempont.

A főzelékfélék elég változatos étrendet biztosítanak mindneféle feltéttel ha figyled az étlapot. A Másik mint írtad,ohgy a kislányod végül is nem marad nagyon éhes, mert szerti mind a reggeli mind az uzsira kapott étekzéseket. Tehát én nem háborognék a helyedben.

Az én fiam is úgy került a bölcsibe, hogy pörköltet evett, meg töltött káposztát. S a mai napig a főzelékekhez hozzá sem nyúl. Itthon sem... inkább tésztás húsos mint a legtöbb gyerek. De tudnod kell,ohgy ha itt nem kezdjük el neki k felajánlani a zöldség, főzelék féléket illetve a gyümölcsöt soha a büdös életben nem eszi majd meg. S beteg lesz, meg tömheted több szász ezernyi Ft-os vitaminokkal.

Én a heyledben örülnék neki,ohgy olyannal kinálják meg amit te amúgysem ennél meg és eszedben se jut,hogy esetleg ő szeretheti.

Meg fogsz lepődni pl én utálom a psenótot eszembe nem jutna készíteni itthon ha nem tudnám ,ohgy a fiúk imádják, mert a bölcsiben és ovoban tök jó volt. A mai napig nem lesz olyan mint ott, mert még kostolni sem nagyon szeretem... de örömmel készítek nekik.

Veled és a neveléseddel is baj van olyan szempontból,ohgy az új dolgokon háborogsz.. de a te gyereked és a te életed úgy csinálsz ahogy akarsz.

Dietetikusként tudom,hogy ebben az életkorban a fent említett ételek sokkal fontosabbak nekik,mint a rántott hús és a töltött káposzta. 2 éves kor felett a bölcsődében egyénként már vannak darabosabb ételek is.

Jah és ha olyan szerencsés vagy mint én akkor olyan gondozónők vannak akik nem tukmálják erőltetik a gyerekbe a kaját.

S olvasgatni minden hozzászólónak és legfőképp neked itt egy cikkecske szakemberektől:

Étkeztetés a bölcsődében

Az egészséges életmódra nevelésnek már a bölcsődében el kell kezdődnie. Ennek egyik fontos része az, hogy az étkeztetésben az egészséges táplálkozás irányelvei érvényesüljenek, annak érdekében, hogy összetételében kielégítse a gyermekek energia- és tápanyagigényét, illetve a felkínált, étrendet alkotó enni-innivalókon keresztül a gyermekek megismerhessék a korszerű táplálkozás alkotóelemeit.

A kisdedek táplálkozására, illetve ellátásukban a bölcsődei étkeztetésre több egyedi sajátosság jellemző. Elsőként említhető, hogy a bölcsődék a gyermekeknek napi négyszeri étkezést biztosítanak. Ebben a négy étkezésben a reggeli egy bővebb tízórainak felel meg, a tízórai pedig csak valamilyen folyadék, és az ebéd, valamint az uzsonna hasonló a többi gyermekétkeztetésben megszokott formához.

A bölcsődei étkeztetésnek a korcsoport számára ajánlott napi energia- és tápanyagigény 75%-át kell nyújtania. Erre vonatkozóan irányadó az "1/2000. (I. 7.) SZCSM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről". Ugyanezen rendelet adja meg a 10 napra szóló élelmiszer-felhasználási előírásokat is, hasonlóan a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendeletéhez. Itt megjegyzendő, hogy az "A", "B", "C", és "D" táblázatokban feltüntetett energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási értékek a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendeletben ajánlásként, míg az 1/2000. (I. 7.) SZCSM-rendeletben előírásként szerepelnek. Lényegi különbség a kettő között nincs, mindössze az utóbbi szigorúbban fogalmaz. Az élelmiszer-felhasználási előírások egy hónapos időszak tekintetében (illetve 2x10 élelmezési nap) tartandók be, amikor is az eltérés ne legyen nagyobb +/- 10%-nál. Azonban hiányossága a rendeleteknek - még inkább az 1/2000. (I. 7.) SZCSM-rendeletnek -, hogy nem tartalmaz kifejezetten a bölcsődei ellátáshoz igazodó élelmiszer-felhasználási javaslatot. Ennek hiányában a tízórai-ebéd-uzsonna étkeztetési forma esetére vonatkozót kell alapul venni és a beiktatott plusz étkezés miatt egyes élelmiszercsopor tekintetében nagyobb "mozgásteret" engedni. Így a tej, savanyított tejtermékek csoportjában a "C" táblázatban lévő mennyiség 150%-áig túlléphető a teljesítés. A cukor magasabb felhasználásának nem kell feltétlenül együtt járnia a plusz folyadék beiktatásával, de amennyiben túllépi a "C" táblázatban lévő mennyiséget, akkor ez max. 150% lehet. A gyümölcslé úgyszintén tágabb határok közt lehet, akár a "C" táblázatban javasolt mennyiség dupláját is elérve.

Erre a korcsoportra jellemző, ugyancsak lényeges sajátosság a viszonylag nagy tápanyagigény, főleg fehérje és kalcium vonatkozásában.

Ezzel összefüggésben fontos követelmény, hogy a főétkezéseknek komplettnek kell lenniük, vagyis egyaránt tartalmazzanak állati és növényi eredetű fehérjét is. Naponta szerepeljen az étrendben tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt). A gyümölcsjoghurt akár házilag is elkészíthető friss vagy mirelit gyümölccsel vagy befőttel. Az ilyen korú gyermekeknek nem javasolt a sovány (1,5%-os) tej adása, a magasabb zsírtartalmú tej szerepeljen étrendjükben. Ilyen szempontból igen lényeges az is, hogy az egyes étkezések kis tömegű, de nagy tápértékű ételekből álljanak. Ez magyarázza, hogy a kisdedek számára csak heti egy-két alkalommal javasolt levest tervezni, akkor is valamilyen tartalmasabb, húsos, zöldséges vagy tojásos változatot.

Ügyelni kell arra, hogy előnyös tulajdonságaik miatt az élelmi rostban gazdag élelmiszerek megfelelő gyakorisággal legyenek az étrendben (teljes őrlésű lisztből készült pékáru, zöldségfélék, gyümölcsök). A hét minden napján szerepeljen az étrendben főzelék, vagy más módon készített zöldséges étel. Naponta többször kapjon a kisgyermek jó minőségű, friss idényzöldséget és gyümölcsöt vagy télen esetleg savanyított zöldséget, befőttet. A zöldségféléket párolással, habarással elkészítve, vagy burgonyával sűrítve, illetve csőben sült, töltött vagy rakott formában adjuk, hússal, tejjel, tejtermékkel vagy tojással kiegészítve.

A húsok közül a sovány, könnyebben emészthető húsrészeket, elsősorban a baromfimellet, esetleg -combot részesítsük előnyben. A húsételeket a korcsoport ízlésének, adottságainak megfelelően olyan formában készítsük, amelyeket könnyen el tudnak fogyasztani (darált hússal készülő ételek, raguk). Hal minden héten szerepeljen az étrendben, azonban a szálkamentességre fokozott figyelmet kell fordítani.

A cukor felhasználására szintén ügyelni kell. Nem szabad hozzászoktatni a kisdedeket az édes ízhez. Ételeiket, ha nem feltétlenül szükséges, egyáltalán ne cukrozzuk, vagy ha igen, akkor is csak csekély mértékben. Folyadékként ajánlott magas gyümölcs- és zöldségtartalmú leveket iktatni az étrendbe, a cukros, szénsavas italoknak, kólának, szörpöknek pedig nincs helyük a kisgyermek étrendjében.

Édességek, cukrászsütemények az étrendben ne szerepeljenek, azonban édes jellegű étel - pl. tésztaétel valamilyen szórattal, burgonyás tészta, puding, tejes-gyümölcsös étel - hetente egyszer-kétszer beiktatható.

Szintén a korcsoport sajátosságaira tekintettel erős fűszereket nem szabad használni az ízesítésben. Az ételeket csak óvatosan, kis mértékben sózzuk meg és ajánlott jódozott sót használni. A magas sótartalmú élelmiszerek kerülendőek, ne szoktassuk a kisgyermekeket a sós ízre. Az ételkészítéshez a zöld és szárított fűszerek széles skáláját használhatjuk.

A kényelmi termékek közül a levesporok, különféle ételalapok használatának bölcsődések élelmezésében nincs helye, magas nátriumtartalmuk és alacsony tápértékük miatt.

Különös figyelmet kell fordítani a folyadékszükséglet kielégítésére is. Folyadékot ne csak az étkezésekhez kapjon a kisgyermek, hanem vizet az étkezések között is kaphasson.

A korszerű táplálkozás elveinek megfelelően az ételkészítéshez növényi eredetű olajat ajánlott alkalmazni, azon belül is felváltva és vegyesen napraforgó-, repce-, illetve salátafélékhez esetenként olívaolajat vagy hidegen sajtolt olajfélét. Bő zsiradékban sült étel ritkán, legfeljebb hetente 1 alkalommal szerepeljen az étrendben.

Törekedni kell arra, hogy az étrend minden tekintetben változatos legyen és a kisgyermek sokféle ételt, illetve táplálékot megismerjen.

Sorra véve az egyes étkezéseket, következzék néhány étrend-összeállítási javaslat.

A reggeli mindig tartalmazzon:

- kenyérfélét, péksüteményt, ami felváltva legyen értékesebb barna-, Graham- vagy magos kenyér, pékáru, illetve fehér kenyér, zsemle, kifli.

- Valamilyen komplett feltétet, főként olyan szendvicskrémet, amely tartalmaz állati eredetű fehérjeforrást

- pl. húsfélét, jó minőségű húskészítményt, májat, halat, tojást, sajtot, túrót. A szendvics-, illetve szendvicskrémkészítéshez használt zsiradék normál zsírtartalmú margarin legyen.

- Tejet, illetve tejes italt (tejeskávé, karamell, kakaó, vaníliás tej, pudingos tej), ritkábban teát. A tejeskávé koffeinmentes pótkávéból készül. A tea gyengére főzött feketetea vagy gyümölcstea, csipketea legyen. Tej vagy tejes ital, savanyított tejtermék (kefir, joghurt) minden esetben szerepeljen, ha nincs komplett fehérjét tartalmazó feltét az ételsorban.

- A szendvics mellé valamilyen idénynek megfelelő zöldségfélét, salátát mindig kell adni, ez nyáron-ősszel lehet pl. paradicsom, paprika, hónapos retek, télen-tavasszal savanyított zöldség, kígyóuborka, jégcsapretek. A szendvics mellé kínált zöldségfélét nem szabad megsózni.

A tízórai minden esetben valamilyen folyadék, ami leginkább rostos gyümölcslé, limonádé vagy gyümölcstea, esetleg tejes ital. A tízórai főként folyadékpótlásra szolgál, ezért nem kell tartalmasabbnak lennie és a reggeli és az ebéd között nincs is elég idő a gyomor kiürüléséhez.

Az ebéd ételsorának kialakításában ajánlott figyelembe venni, hogy

- az alapanyagok és a készítési módok terén kellő változatosságot biztosítva, hetente kétszer-háromszor legyen főzelékféle az étlapon. A főzelékfélét főként habarással, burgonyával ajánlott sűríteni, de készülhet csőben sült, rakott és töltött étel is belőlük (sűrítéshez 1 éves kor alatt nem szabad lisztet használni).

- Feltétként a már említett baromfihúsból kíméletesen, enyhe fűszernövények használatával (pl. bazsalikom, kakukkfű, majoránna, babérlevél, tárkony, kapor) készült étel vagy szálkamentes tengeri hal szerepeljen. Szójatermékek, illetve a szárazhüvelyesek felhasználása semmilyen formában nem ajánlott.

- Hetente egyszer beiktatható tartalmas, húsos leves, valamilyen tésztaféle kíséretében.

- A fennmaradó egy napon lehet valamilyen egytálétel, illetve húsféle rizs-, burgonya-, tésztaköret kíséretében. Ez esetben friss saláta vagy savanyúság, befőtt mindig szerepeljen (kivéve, ha nem illik hozzá).

- A desszert minden esetben az adott idénynek megfelelő gyümölcs legyen.

Az uzsonna kialakításában érvényesítendő legfőbb szempontok:

- Mindig legyen cereália (kenyérféle, gabonapehely, müzli, péksütemény, kalács) tejjel, tejes itallal, tejtermékkel párosítva vagy ritkán (kéthetente 1x) előfordulhat mézes vagy lekváros kenyér, péksütemény is.

- Az innivaló minden esetben legyen része az uzsonnának, de ha az nem tej vagy tejes ital, savanyított tejtermék, akkor a szendvicskrém, illetve feltét többségében tartalmazzon komplett fehérjét.

- Adható gyümölcs is az előbb felsoroltak valamelyike mellé.

- Salátaféle úgyszintén szerepelhet, értékes fehérjeforrással (sonka, sajt, tojáskockák) dúsítva, kenyérfélével kiegészítve.

A bölcsődei étkeztetésben hasznos ügyelni arra is, hogy a gyermek étrendje, amennyire lehetséges, összehangolásra kerüljön az otthoni étkezéssel. Ennek érdekében az étlapot mindenképpen célszerű a bölcsődei átadóban is kifüggeszteni, hogy a szülő lássa az adott napi menüt. Ez segítséget nyújt a szülőnek ahhoz, hogy a nap további részében mivel egészítse ki gyermeke otthoni étkezését, illetve támpontot ad a hétvégi étrend összeállításához.

Nekem semmi bajom a bölcsis kajával, és a fiamnak sincs kifogása ellene, mindenből repetát kér, még a répafőzelékből is. Az is az igazsághoz tartozik, hogy én sem utasítok el semmit a pacalpörköltön és körömpörköltön kívül.

Mindenből eszik, amiből látja, hogy én is eszem, valószínűleg ezért is hozzászokott minden ízhez. Szerintem a gyerekek nagyon hasonlítanak a szüleikre.

Úgy látszik csak azok írtak neked választ többnyire kedves kérdező, akiknek nem válogatós/rosszevő a gyerekük...

Azért jó pár olyan kérdés van, hogy "rosszevő a gyerekem, mit csináljak?".........

Lányom 20,5 hós, egészen addig nem nagyon evett, míg be nem töltötte az 1 évet. Nagyon tudatosan etettem, de hiába, a sütőtökön kívül semmit nem evett meg. Bezzeg mikor végre ehetett "normális" kaját! :-)

Kb. 2 hetente csinálok csak főzeléket, mert ő is olyan, hogy inkább nem eszik. Viszont majdnem minden másnap kap párolt zöldséget (répa, borsó, zöldbab), amit szívesen eszik. És ha tehetné, desszertnek is húst kérne! :-)

Szeptembertől bölcsis lesz. Hogy mi lesz vele? Fogalmam sincs, de úgy gondoltam meghagyom a bölcsinek ezt a nagyszerű feladatot, hogy megszerettessék vele a főziket, meg remélem ha látja a többi gyereket vidáman kanalazni, csak eszik majd ő is! :-)

Ami pedig a linkedet illeti: hát igen, külföld az más. Én pl. nagyon támogatnám ha csak fele ilyen klassz kajákat adnának!

A rántott húst/spagettit lehurrogóknak, meg főleg az élelmezésvezetőnek csak annyit mondanék, hogy nézzenek már el egyszer egy magán bölcsibe/oviba! Én jártam a Lányommal és mit kaptak? SPAGETTIT!!!!!!!!! Gyönyörűen szervírozva! :-)

Dietetikus vagypk két fiam van. A nagy baromi válogatós úgy került oviba, ohgy csak pépes bébéételt és darabolt kiflit pogácsát evett illetve tejet 1,5 l ivott. A közössgébe kerülve megkinlódot,de mindnet megeszik olyan ételeket is amiket más gyerek utál. Abból néha még repetát kér. Itthon továbbra is válogatós...

A kcis mindent evett mikor bölcsibekerült a főzeléktőla töltöttkáposztáig. A bölcsiben válogat nem eszi a főzeléket és gyümölcsből is csak nagyon keveset. De ettől még azt mnodom amit ott kapnak az egsézsgées és kell.

Attól,ohgy te othon mnidnet megfőzöl neki ,mert azt eszi meg még nem biztos,hogy jó amit adsz. S hogy a magánoviban, bölcsiben mit adnak az sem biztos, ohgy egsézséges, csak azért kapja mert ez az elvárása a szülöknek.

Az étekézis szokások nagyban nevelési kérdések és nem izlés kérdése. Mi is küzdőttünk stb.. nem mesélme el mert úgy is le leszek pontozva.