Más gyerekkel is ilyen nehéz? Állandósult hisztik, dobálózás, sikongatás.

Kedves Kérdező!

Átérzem és megértem a problémádat, kisfiam 16 hónaposan került bölcsibe, 2 éves korára nem tudtam már mit kezdeni az állandó hisztiével.Rettenet volt bárhova menni vele, kezelhetetlen volt, sem szép szó, sem kiabálás, sem büntetés nem hatott.

Aztán kiderült, hogy a bölcsődében nemcsak, hogy sokat büntették(kirakták egyedül a folyosóra) hanem ütötték is.Amikor már tudott beszélni elmondta nekem, de a bölcsiben csak annyit reagáltak rá, hogy ezek csak feltételezések és nem tudom bizonyítani.

Azonnal kivettem a bölcsiből. 3 hét múlva a hisztik a felére csökkentek.

Most 4 éves lesz és mivel már okosabb így el tudom magyarázni neki, hogy mit miért nem csinálhat, sajnos nagyon szófogadatlan így a nevelése továbbra is sok energiámat felemészt, de a 2 éves korához képest sok pozitív változás történt.

Az első válaszolónak van igaza: a következetesség a kulcsszó, nálunk ez elmaradt és most isszuk a levét, a fiúnk egyszerűen nem vesz komolyan bennünket, mindig arra apellál, hogy majd megesik a szívünk rajta ha krokodil könnyeket hullat, mert többször megsajnáltuk és végül engedtünk neki, na ezt nem szabad mert később visszaélnek vele.

Szerintem az alaptermészetén felül, nálatok is a bölcsi válthatja ki az örökös hisztit.Próbálj utánajárni, hogy jó kezekben hagyod-e ott.

Kedves Második válaszoló!

Nagyon igazad van, mi is elkapattuk a fiúnkat, első gyerek stb., azt hiszi, hogy körülötte forog a világ és ez a mi hibánk, teljesen félreneveltük pusztán szeretetből:))

Az én fiam sem volt sosem az a kézben ülős, nem is nagyon igényelte a babusgatást, de mi úgy kapattuk el, hogy mindig minden érte történt, a mi igényünk már sehol sem volt, csak a gyereket szolgáltuk a nap 24 órájában.És most 4 évesen tényleg úgy kezel bennünket mintha a szolgái lennénk, hogy kötelességünk neki ugrálni egész nap.

Mi beláttuk a férjemmel, hogy ez a "túlzott" szeretet sem jó, próbálunk stratégiát változtatni, de nagyon nehéz.

Nem tudok egyet érteni az előttem szólókkal. Persze sok múlik a nevelésen, de a legtöbb gyerek 2-3 éves kor között ilyen. Van, ahol nem ennyire nehéz, másnál meg pont ilyen. Azért nem kellene rögtön azt súlykolni az anyukába, hogy elrontotta. Egy kétéves gyerekről van szó, épp a dackorszak elején. Még semmi sem késő, most kell igazán következetesnek lenni. Döntsd el, milyen módszert szeretnél alkalmazni nála és tartsd magad ahhoz. A leginkább bevált módszer, ha nem törődsz a hisztivel. Az van, amit mondasz, ha hisztizik, ha sikítozik, akkor is.

Nehéz időszak, de el fog múlni. Azzal meg ne törődj, hogy a többi gyerek milyen. A tied olyan, amilyen. A dackorszak meg el fog múlni és akkor ő lesz a legokosabb!