Figyelemzavaros kisfiúnál mitől lehetséges mérhetetlen szorongás?
Pár napja kiírtam egy kérdést,hogy a figyelemzavaros kisfiam előre retteg az óvodai évzárótól,tavaly is kétségbeesetten ordított mikor elindult az évzáró,majd az ölemben nézte végig a műsort.Idén is mondogatta,hogy ő nem szeretne szerepelni,csinos kis öltönyt kapott csokornyakkendővel,bíztattuk,hogy nem baj,ha nem tudja a szöveget,legalább menjen a többeiekkel körbe és tátogjon.Rengeteget hiányzott,mert autoimmun beteg,egész évben talán összesen 8 hetet ment,tehát nem nagyon volt alkalma gyakorolni.
Mikor tegnap elindult az évzáró,nagyon megdöbbentem az én kisfiam erősen összeszorított,becsukott szemekkel lépkedett a többiekkel ahogy mentek,ha megálltak és a többiek énekeltek ő csak hátrafelé nézegetett,hogy merre vagyunk mi apával.Kb 10 perc múlva szólt a dadusnak sírva,hogy apukámhoz akarok menni,odavezették.Szomorú voltam,mert láttam,hogy az ő korabeli gyerekek (5) már szépen részt vettek,ő pedig szegénykém a figyelemzavara miatt folyton elkalandozott figyelemmelés látthatóan erős szorongással élte meg az egészet.Később azt mondta,hogy félt az emberektől,mert őt mindenki nagyon nézte.Nehéz volt nem kimutatnom a szomorúságomat,hogy ne rontsam amúgy is gyenge önbizalmát,hogy nem tudott megfelelni anyának sem,ehelyett,azt mondtam,így voltam én is kisfiam én sem szerettem szerepelni,majd jövőre jobban megy.Hogyan lehet,hogy egy általában veszélyérzetet nem ismerő,másokkal túlzottan is közvetlen kisfiú ennyire rettegjen egy ilyen helyzteben?
Szorongása nem oldódott az évzárót követő kis uzsonnán sem,erősen szorította a kezemet,hiába mondtam üljön csak le a többiekkel,roskadásig az asztalok sütivel,tortákkal,üdítőkkel.Legugoltam a kisasztalhoz ahol ettek a többiek és úgy hajlandó volt enni a többiekkel,hogy közben erősen szorított engem.
Nap mint nap azt mondják az óvónénik,hogy nem figyel a gyerek,ha szólnak,ezért rosszfiúnak érzik,de hiszen azért nem figyel,mert figyelemzavaros!,hozzá türelemkell,le kell hajolni hozzá,a szemébe nézni,megérinteni,hogy biztosan értse amit mondunk neki, tele van szorongással ez a gyerek :-( ,a szívem szakad meg!
válasza:Jártunk a nevelési tanácsadóba hónapokig, a pszichológus arról beszélt,hogy a gyerek bizonytalan,szorong,szeparációsfélelme van,emellett figyelemzavar és úgy néz ki talán hiperaktivitás,de azt korai kimondani,mert ilyenkor még nagyon mozgékonyak a gyerekek.
Csodálkoztam azon,hogy szorongónak mondta,mert éppen az a jellemző,hogy mindenkivel közvetlen,senkitől sem tart,nincs veszélyérzete.
Azt mondta a pszichológus,hogy ne is erőltessem az ovit,ha úgyis ennyit hiányzott idén,,én ennek ellenére elvittem minden nap délig,ha éppen jól volt,sajnos az autoimmun betegsége miatt jövőre is sokat fog hiányozni.Azt mondta a pszichológus,hogya legfontosabb,hogyszeressem és elfogadjam ilyennek a kisfiút,ne akarjak másoknak megfelelni,az óvodát isazéret nem akarta,hogy ne nőjjön a szorongása a kifiamnak,hogyott meg kell felelni,de előbb-utóbb így is úgy is kell járnia közösségbe és nem tudom örökre megóvni őt.
válasza:az én kisfiam nem figyelemzavaros és soha nincs panasz rá az oviban e tekintetben. Viszont ő is szorongó, önbizalomhiányos, szinte szóról szóra, mint a te fiad, túlzottan közvetlen is igaz rá. Ő is autoimmun beteg , de ő azért többet volt oviban és én is csak délig viszem.
És látom a vizsgálati eredményein, hogy nem is igazán tesz jót neki az ovi, de én hordom rendületlenül, mert az életben is le kell győznie a szorongását és a megfelelési kényszerét, én szeretném, ha teljes életet élhetne és ehhez hozzátartozik, hogy el kell menni oviba, ki kell állni szerepelni, oda kell menni a többi gyerekhez stb. És idén anyák napján nem is volt gond és volt táncház és ott is nehezen, de végül feloldódott és a végére már élvezte és örömmel táncolt.
Úgyhogy én kényszerítem, hogy menjen és csinálja. És már látom, hogy néha van eredménye. De rettegek, mi lesz vele a jővőben.
Látom nagyon hasonlóan éljük meg szülőként ,ugynaezt érzem.
Az egészségéért is aggódom,mert folyamatos orvoshoz járkálásból állunk ki és emellett,hogy miképpen fog érvényesülni a figyelemzavarosság,szorongás miatt.
A te kisfiadnál milyen autoimmun betegség áll fent?
A pszichológus azt is mondta,hogy én mint szülő nagyon ráterhelem az aggódásomat,szorongásomat amit a betegsége miatt érzek,azt ős is érzi,hiába leplezem...de melyik szülő lenne nyugodt,ha igen súlyos tünetekkel járó tartós betegsége lenne a gyermeknek mely miatt állandó készenléti állapotban kell lennie.
válasza:Jól tetted, hogy elvitted nevelési tanácsadóba kicsinyedet, és valóban reális még általánosságban nézve is, amiket mondott és javasolt számodra! :) Ha szabad, kiegészítem a kérdéskört néhány gondolattal.
A szerepeltetés NEM kisgyermekkora való! Sajnos az óvodák többségében még mindig erőltetik, még ha csak ünnepi eseményekre korlátozva is, de azt sem javaslom.
A kisgyermek LEGalapvetőbb tevékenysége a SZABAD játék , és nicns helye a kényszeres tevékenységnek, így a direkt tanításnak sem (azaz az oktatásnak sem)! Nincs helye semmiféle kényszernek! Egyrészt mert nem hatáékony, másrészt mert szorongást válthat kis bennük, és a tudás se mélyül el, amit megtanítanak neki, hiszen LÁTENS (ösztönös, rejtett) módon taNUL a kisgyermek!
Nem úgy, hogy tanÍTják, hanem önmagától taNUL! :)
Tehát mindezt 7 év alatt értem.
Minden nemű mozgókép (tv-zés, számítógépről video, DVD, stb.) is frusztráló, sokkal többet árt, mint használ, 6 év alatt. Még heti fél óra is! A rajzfilmek is. (Az is bombázza a számára érthetetlen effektusokkal s tudatalattiját, képkockánként vibrálva.)
Egy jó nevelő/szülő, aki egyben kifejezetten jó érzékkel bír a kisgyermek nevelés terén, eleve hasznos és fejlődést elsősegítő modell személy a picik számára és bármely felnőtt képes ilyen nevelővé válni. :) Nyugodtan lapozgass SZAKirodalmat, amely a kisgyermek neveléssel kapcsolatos; kiemelten javaslom Vekerdy Tamás írásait! :)
(Valamint Ranschburg Jenőéit, de Vekerdy-t ki ne hagyd, ha javasolhatom, mivel komoly szorongásról van szó picurod esetén, ha jól értem, és Vekerdynek igen hatékonyan, jól hasznosítható, direkt, célzott meglátásai vannak többek között a szorongások kialakulása és feloldása terén, számos gyermek korosztályra nézve.)
Eleve minden felnőtt modellértékű, a picurok előtt, mivel a kicsik tanulásának, fejlődésének egyik legfontosabb kiváltója az erős utánzási hajlamuk.
A kérdésnél maradva: a tudat alá süllyedt kellemetlen élmények felhozása a gyermek tudatába, plusz annak feloldása nagyszerűen segít (kineziológia- ez drága , de hatékony módszer; játékterápia - ingyenes, majdnem olyan hatékony, és kiváló kiegészítő módszer), ugyanis a problémákat a gyökerüknél kell megragadni, ha teljes eredményt akarunk. Erre pl. a játékterápia egy ideális megoldás, amit a laikus szülő is kivitelezhet, ha kellően objektíven következtet és ha rendelkezik kellő empátiával; ma egy másik topicban részleteztem az eljárás lényegét, nagy vonalakban; bár igazán kompetens ebben egy jobb pszichológiai érzékkel bíró óvodapedagógus, de a leginkább azt javasolnám, hogy a nevelési tanácsadóban kérj játékterápiát, amire elviheted kicsinyedet (hasonló, mint felnőttek számára a drámaped. fogl., bár a játékterápia során a gyermek annyit észlel, hogy önfeledten játszik, és olykor katarzist él át, szembesül egy idő után a problémája , szorongása gyökerével és segít feloldani neki a szakember ezután, szintén lelkileg) ; tudtommal van mód arra, hogy ingyenesen végezzék (vagy netán minden esetben ingyenes, ezt nem tudom pontosan).
Ha elküldtem eme hozzászólásomat, rögtön utána belinkelem a másik topicbeli bejegyzésemet, melynek kb. második fele a játékterápia lényegéről szól. egy konkrét példával, de szükséges az improvizációs készség is a felnőtt részéről (2-7 évesek esetén működik igazán hatékonyan mind a "diagnosztikai", mind pedig a terápiás (SZEMBESÍTÉS, FELOLDÁS-KATARZIS KIVÁLTÁSA) vonatkozásban).
válasza:K I E G :
...mint ígértem eggyel fentebbi válaszomban, belinkelem egy másik topicbeli válaszom, annak kb. közepétől ajánlom kiemelten, hogy elolvassa/elolvasd, kiemelten a játékterápia vonatkozásait:
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..
Ezen kívül egy kis szakirodalom, Vekerdy Tamástól idézetek, valamint előadása youtube-ról:
(" Szerinte tanítani a gyereket káros ebben az életkorban.")
("a legfejlesztőbb tevékenység [...] nem a játékos tanulás")
______MOST PEDIG PÁR YOUTUBE-S VIDEORÉSZLET:
"A kisgyermeket nem kell és nem szabad tanítani!"
:
! 8 perc 50 másodperctől ! :
http://www.youtube.com/watch?v=1-8q4Y4sk7c&feature=related
- - - -
"[...a kisgyerek] magától tanul meg beszélni [...] döbbenetes teljesitmény! Amennyiben tanitom, vagy javitgatom,
később fog megtanulni, rosszabbul, és még örülhetek, ha nem kezd el dadogni."
:
! 2 perc 40 másodperctől a 3. percig ! :
http://www.youtube.com/watch?v=Pq6Z5e_25DQ&feature=related
KIEG.1. kicsit később említi: "ugyan úgy fog megtanulni, amelyik csak három évesen kezd el beszélni, mint amelyik már
másfél évesen" -> a sürgetés, idejekorán tanulás nem feltétlen előny, ráadásul hátrány, ha taNÍTják a kisgyermeket!
KIEG 2. az utolsó, ötödik előadásrészletből, 3 perc 15 másodperctől: "tudjuk, ha valaki 3-4 évesen kezd idegen nyelvet,
vagy ha valaki 7-9 évesen kezd tanulni idegen nyelvet, AZOK 11 ÉVESEN EGYFORMÁN FOGNAK TUDNI, de lehet , aki később kezdi,
az kicsit jobban, mert emez már korán megúnta."
KIEG.3. az utolsó, ötödik előadásrészletből, 4 perc 35 másodperctől: "mi szorongunk,[...] ezért korán neurotizáljuk [a kisgyermeket]
ezekkel a foglalkozásokkal, melyekre neki valojában semmi szuksége nincs, és akkor még nem beszéltunk az ezer féle fejlesztőkről,
játszókról [...] nem kell fejleszteni a gyereket - a gyerek fejlődik [...] megérik [...] az iskolára, mint az alma a fán"
(más kérdés a halmozottan hátrányosak esete)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!