Akik hiperaktív gyermekükkel óvoda-iskolaváltásra kényszerültek jobb lett e a helyzet, vagy nem megoldás a váltás, mert a gyermek alapjában nem változik meg, esetleg a környezet lehet elfogadóbb, hozzáértőbb?
Nem agresszív hiperaktív gyermekről van szó,hanem inkább bohóckodik,nem figyel.Minden nap hallgatom amint érte megyek,hogy "Nem akart énekelni ,körtáncolni velünk" "Elküldte a többieket,nem adta oda a játékot" "Egyedül játszik magában"
Tehetetlen vagyok,miközben a szívem nagyon fáj a gyermekemért,de én itthonról hogyan segítsek ezeken a dolgokon,elmondom neki számtalanszor,meg is ígéri,hogy betartja,ám ott mégsem sikerül neki.
Elegem van abból,hogy sopánkodó ,negatív óvónéni fogad minden nap.Kértem hogy adjon tanácsot,mert én annál többet nem tudok tenni,hogy elbeszélgetek a fiatalúrral a szabályokról.Pszichiáter mondta ki,hogy hiperaktív,tehát nem csak én gondolom róla,itthon nagy szeretettel és türelemmel,ugyanakkor a következetes neveléssel próbálkozunk.Azt javasolta a pszichiáter,hogy egy dologért ne piszkáljam folyton ,azért ne,mert mozgékony,de ne hagyjam tiszteletlennek lenni,csúnyán beszélni,igyekezzem rábírni feladatokra,de nem ordibálással,hanem határozottsággal.Amire nagyon rosszul reagál,ha valaki türelmetlen és indulatos vele,akkor teljesen felpörög,az óvónéni azt mondta ők szigorral próbálkoznak,mert szerintük ez vezet célra,hát nem tudom hogy értik ezta szigort,de nem akar beválni.
Nem igazán értem mit is jelent a kényszer váltás.Ha eljött a suli ideje akkor mennie kell,de ne add be csak azért hamarabb,mert az ovónő sopánkodik.
Az iskolában egyébként szigorú napirend van amit egy hiperaktív gyermeknek is be kell tartania és be is tartja,mert a környezet arra sarkalja,hogy vissza fogja magát az emberi természet pedig arra törekszik,hogy ne maradjon le a társaitól,bár ebben nagy szerepe van a szülői hozzáállásnak is.Tudod azt szokták mondani,hogy kicsi a gyerek,de nem...vagyis érzi azt,hogy az oviban nincsenek vasszigor szabályok ,ott még a játék érvényesül és kihasználja ezt.Nem baj,én is csapnivaló ovis voltam és a suli megváltoztatott lenyugodtam,majd teljesen elhagytam az örökös ficánkolhatnékomat.
Ha még nem feltétlenül kell,akkor én azt javaslom ne add suliba hagy legyen gyerek még egy kicsit tombolhasson,mert utánna élete végéig meg kell,hogy feleljen mindenféle szabályoknak és elvárásoknak.
Ha eljött az ideje akkor se idegeskedj és ne aggodalmaskodj( különösen ne előtte,mert félelmet fog benne kelteni)bízz az emberi természet csodálatos erejében,hogyan csinál egy gyermekből saját személyiséget.:)
Utolsónak:
Az óvoda küldött bennünket a nevelési tanácsadó pszichológusához.
Itthon is nagyon mozgékony,sokadszorra teljesíti a kérésünket,mintha nem is hallaná ha szólunk.
Az éjszakáink: alvajárás,pavorozás,nyugtalanság jellemzi,bár mióta kiszabadult a téli "szobafogságból" és kimozogja magát a szabadban azóta jobban alszik éjszaka, :-) és nekünk szülőknek is sokkal könnyebb vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!