Ez a helyes gyereknevelés?

Hát ezzel sokmindent nem tudsz kezedeni, ha a párod ezt nem látja be akkor ez örökös vita téma lesz.

Amit a párod csinált az egy düh saját maga felé hogy nem képes a gyerekét kordában tartani. azt kell belátnia hogy ebben a korban ez a viselkedés normális, a fszülö feladata hogy megtanítsa hogy ezt nem lehet nem szabad csinálni.

Ahogy ö csinálja azzal megmutatja a gyereknek ha dühös vagy mérges vagy apa valamit nem jól csinál akkor ö is üthet, lökhet vissza. vagyis csak a gyereket böziti arra hogy ö is üssön, és lökjön.

nehéz ez a korszak, mind a gyermeknek mind a szülönek.

Sajnos nálunk is ez a felállás. Próbálom meggyőzni a páromat, hogy ez nem helyes, mert ezzel példát mutat a gyereknek.

Azt mondja, hogy oké, lehet, hogy tényleg igazam van, de aztán jön egy olyan helyzet mikor megint jól beleharap a gyerkőc, v. megkarmolja és már el is durran az agya és nem bír higgadtan gondolkodni, reagálni.

Próbáltam azzal is meggyőzni, hogy most alapozza meg a gyerekkel való későbbi kapcsolatát és gondoljon bele, hogy így majd hogy fog odamenni hozzá később a gyerkőc a problémáival, stb.

Én még bízom benne, hogy sikerül legyőznie ezt a hirtelen haragot és előbb - utóbb megtanulja, hogy számoljunk el 10-ig, míg reagálunk 1-1 dologra.

Én azt mondom a szülő ne csapja be a gyereket, ne színészkedjen, mert pár év múlva már nem tudja meghatni a gyereket, aki már most is érzi, hogy az ő pofozkodásának nincs komolyabb következménye. Azt hogy anyának fáj, nem különösebben érti, esetleges érdekes neki, de mint játék. Apa is csak játékból lökdösi, pofozza, tehát mindkét irányból meg van erősítve. Anya részéről inkább trükkökkel kikerülve a fegyelmezés, apa részéről pedig erőtlen. Mindkét szülő erélyes kellene legyen. Én saját szememmel láttam többször barátnőmet, hogy hiába ordítozott a kb.: másfél éves kislányára, a helyzet ugyanez volt, a gyermek csapkodta anyukát, harapta stb. ha rákiabáltak nevetett. Mi a párommal 3 eleven lánykát nevelünk, és az agresszióról és a hisztiről bizony kemény pofonokkal szoktattuk le őket. A gyerekek azóta is energikusak, jószívűek, elevenek, bátrak, de nem szemtelenek.

Egy anyuka