Mondjátok meg nekem, ti hogy tudtok gyerek mellett főzni?

Szerencsére 11 felé alszik el és én akkor főzök, aztán ha felkel, ebéd.

Most is szunyál a drága :)

Hú, és most jön az, hogy essünk neki a gazdagnak, mert megtehet olyat, amit az átlag nem....:) Szegény gazdagok, de komolyan mondom/írom. Le sem merik írni, hogy mennyit keresnek! :)

Hú, kicsit elkalandoztam, bocsi!

Aválasz: kedves kérdező, arra van időd, amire akarod! Ezt én sem gondoltam komolyan, de így van. Mivel mi rettentő korán kelünk, így 10-re ki van takarítva és meg is főzök. Bár nem minden nap, 2-3 naponta, szoktunk rendelni is, mikor nincs kedvem főzni.

Egyébként ha ez jó nektek, hogy rendelitek a kaját, és megengedhetitek magatoknak, akkor miért ne?

Másfél éves volt a fiam, mikor meghalt édesanyám, addig ő főzött, mert én nem tudtam, együtt is laktunk.

Utána bizony én is hozattam a kaját egy darabig, mert nekem is nehéz volt megszokni, h nem csavargunk, hanem boltba megyünk vásárolni, és jövünk haza főzni...

Ez egy fél évig ment, én meguntam, h vacakok a kaják, azt kell enni, amit ők kitaláltak, hiába, h előre választhattam a menüt, mire jött, már nem volt ahhoz kedvem, és kicsik is voltak az adagok. (Gastroyal).

Szépen lassan beletanultam, konyhatündér nem vagyok, van, h elmarad a mosás, porszívózás, felmosás, mert elcsábulunk, és inkább sétálunk, biciklizünk, de főtt kaja már minden nap van.

Nekem is segít, van egy alsó konyhaszekrény, az az övé, pakolgat, kever ő is, ha megunja, bemegy játszani. Nehezen érette meg, h anyának főzni kell, nem ér rá vele foglalkozni, de bekapcsoljuk a zenét, és táncolunk, verset, mesét mondunk addig. Így az idő is jobban telik nekem is, ha már ilyen utálatos dolgokat kell csinálnom:)

Nem szerettem meg a házimunkát, mindig is anyu elkényeztetett kislánya voltam, de ma már ehető, amit főzök:)