Válni vagy maradni? 16 hós a kisfiúnk, de már nem működik a házasság. Bőv. Lent.

Ó igen,mintha magunka látnám,a férjemmel.

Ugyanez a szitu volt nálunk is,amikor kb.2 éve voltunk házasok,fiunk akkor volt 18 hós.

Napi viták,ocsmány orditozások,ugy éreztem már nem kivánom és utálom a férjem:(

Én időt adtam magamnak és változott a helyzet,nem mondom,hogy azonnal,de most már jobb és nem akarok válni.

Az én tanácsom az hogy várj még és kerüld a vitát akkor is ha nehéz.

Rájöttem arra,hogy nem a szerelmünk múlt el,hanem megváltozott a helyzet,szülők lettünk és ezt meg kell szokni,bele kell rázódni.Én ezt azzal vezettem le hogy a férjemet támadtam mindenért.

Én is elgondolkodnék rajta, hogy vajon hol romlottak meg a dolgok, miért? Kinek mi a bűne ebben az egészben, mert egy kapcsolathoz 2 emberre van szükség.

Anyagi szempontból én nem adnék újabb esélyt, az anyagi érdek csak tovább fertőzi kettőtök amúgy is megromlott kapcsolatát, és ennek kisfiatok issza a levét.

Még annyit,hozzátennék,hogy én rájöttem nem a férjemmel volt bajom,hanem magammal,hiztam a szüléskor,sokszor fáradt,ingerült voltam és ezt rá vetitettem ki.

Ne ugorj ki rögtön a házasségból,adj időt magatoknak.

A válasz írója 84%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 13:13

Én írtam, hogy anyagi okokból nem maradnék.

Mindezt persze arra értettem, hogy vannak szituk, amikor már annyira elmérgesedik a helyzet, hogy a két fél teljesen megfeledkezik a vita hevében a gyerekről. Emberek vagyunk, nekem ne mondja senki, hogy ilyen nem történhet meg. Dehát itt aztán mindenki azt hangoztatja, hogy akár ha csak egy kis mosoly szünet van az apuka és az anyuka között akkor váljunk mert a gyerek...

(Szerencsére sose voltam ebben a helyzetben és ne is legyek, nem tudom, hogy éles helyzetben hogyan döntenék)

Nagyon ismerem az érvést, igaz nekünk 10 évünk van és nálunk megvan a tsiztelet is, de ettől függetlenül nagyon csúnya veszekedésekbe mentünk bele, épp úgy ahogy te írod. Nekünk ráadásul 2 évre rá jött a második is, mert bár csőd volt a szexuális életünk, azért csak össze bírtunk hozni még egy remekbeszabott kölköt. A pici most 15 hónapos és felnőttünk a feladathoz, egymáshoz, a sex még mindig nem az igazi, de legalább meg tudjuk beszélni már. Meg persze én is igyekszem, ő is belát néhány dolgot...én olvastam neki a kismamából és mutattam ittehni kérdéseket/válaszokat, hogy higgye el, nem mi vagyunk így egyedül és meg lehet oldani. Persze a lényeg az, hogy a férjem is szeret a lelke mélyén és én is ragaszkodom hozzá. MOst momentán nem kívánom ugyan, de attól még nem válnék el tőle semmi pénzért. Ugyanakkor az is igaz, hogy csak azért nem maradnék vele, mert a lányok örülnek neki este ha hazajön.

Én azt javaslom, hogy magadban tisztázd a helyzetet és próbálj vele beszélni, és ne hamarkodd el, lehet, hogy egy-két hónap múlva már másképp látod a problémát.

sok sikert és kitartást kívánok!