Szeretnél így élni?!

Én a másodikat. Ha az elsőről látnánk videót, biztos, hogy a gyerek szemében nem lenne ennyi csillogás, ennyi mosoly

Annyit azért hozzá tennék, hogy azért mert 4 gyerek van, nem feltétlen kellene ilyen kupinak lenni, meg kosznak.

Soha nem tudnám elképzelni, hogy egy gyerekem legyen. Én mindig 4et szerettem volna, de azóta felnőttem, és sajnos látom, hogy örülhetek, ha 3at fel tudunk nevelni, és megfelelő körülményeket biztosítani. Egy már van, még kettőt biztosan tervezünk.

én nagy családban nőttem fel. vannak pozitív és negatív dolgok is.

így felnőtt fejjel sok mindent átértékelek, de gyerekként nemigazán élveztem, hogy sokan vagyunk (megjegyzem fehérek vagyunk)

kevesebb figyelem, kevesebb türelem, kevesebb jut mindenből. Nem voltunk mi követelőzőek, de igaz, hogy 2 ember fizetéséből 6 gyerekek és 2 felnőtt elég szűkösen él, meg, meg persze akkor apu több műszakban is dolgozott, meg sorolhatnám

ilyenkor felteszem a kérdést nem jobb lenne akkor kevesebb gyerek és jobb élet. persze nem tudnék választani, melyik testvérem nem kéne a csapatba, de akkor is.

én is utáltam azt, hogy már ketten-hárman hordták előttem a ruhákat, hogy tiniként, az osztálytársak az épp aktuális divatnak öltöznek nekünk meg nem volt pénzük rá.

a kérdésre visszatérve, lehet hogy a sok gyerek együtt jól meglenne, de én haragszom még mindig azért, hogy mennyi mindentől meg lettünk vonva. és nem luxus igényeink voltak.

van egy majdnem 2 éves kisfiam, egyenlőre nem akarok második gyermeket, lehet , hogy majd évek múlva igen, de egyenlőre, azt akarom, hogy meglegyen mindene, szép ruhái, programok a családdal, és tudjak rá figyelni. ha majd csak 5 év múlva lesz kissebb tesó sem gond, rengetek nagykorkülömbséges családot ismerek, és nagyon bevált, gyerekkorban sem rossz és felnőtt korban sem rossz a testvérek kapcsolata.

én majd úgy akarom életbe indítani a gyerekem, hogy meg van alapozva a jövője, egyetemet is fizetni kell, 5 gyerekre fizetni a tanulmányokat horribilis összeg, és oké, hogy el lehet menni dolgozni is mellette, de nem azért szülök, gyereket, hogy 18 évesen a saját tanulmányát fizesse.

szeretet és békesség legyen, ez a fontos, de ezzel a két dologgal sajnos nem tudom jóllakatni a gyereket.

Én totálisan egyetértek a 16.23-as válaszolóval.

Nekem csak egy tesóm volt, de szerintem bőven elég volt a szüleimnek anyagilag ez is. Lehetőségeikhez mérten próbáltak mindent megadni nekünk és így felnőtt fejjel már tudom, hogy mennyi mindenről mondtak ők le csak azért, hogy nekünk jobb legyen.

A páromék 5-en vannak tesók, szép-szép a nagy család, de ahogy írták előttem is, nagyon sok a hátránya, több, mint az előnye.

Az meg megint hülye felfogás szerintem, hogy egy gyerek nem gyerek, és egykeként nem lehet valakinek normális élete. De, lehet. És ez szinte csak a szülein múlik. Nem egy ismerősöm van, aki egyke és mégsem önző, mégsem irigy és még sorolhatnám. Ez nagyrészt nevelés és neveltetés kérdése ugyebár.

És hogy a kérdésedre is válaszoljak, nem, nem szeretnék így élni, ahogy a videón szereplő család.

Egy gyermekem van és nem is lesz több. És igen, neki szeretnék mindent megadni ahhoz, hogy a lehető legjobb élete legyen és nem utolsó sorban magunknak, bármennyire is önzően hangzik. Nem azért akarok dolgozni még 30 évig, hogy legyen másnap is mit enni, és a másik végletre sem vágyom ugyanakkor, nincs szükségem a luxusutakra. De ha vidámparkba akar majd menni a fiam vagy épp szeretne egy új focilabdát, akkor ne azt kelljen hallgatnia hónapokig, hogy erre most nincs pénz.

tetszett a video, annyira édesek voltak, hogy örültek a mikulásajándéknak! :-) Én is a szent imrében szültem mindkét fiamat, ez is meghatott! :-)

az 1.és 2.verióban is vannak vonzó dolgok! én sem vágyok nagy luxusutakra, és járunk a két fiammal helen doronra is... szóval még egy babát szeretnék, illetve 3 gyereket szerinten fel tudnánk nevelni úgy, hogy viszonylag "mindent" megadjunk nekik- szóval ezt választom.

Az ember a döntéseit később már a gyerekei érdekében hozza, az hogy hogy csinálom azt a 18évet, hogy mire odakerül a gyerek főiskolára-egyetemre mehessen- azért megoldható. Nem élünk olyan nagylábon, de mi takarékoskodunk havi szinten párezer ft-ot a fiuknak- és ez majd annak idején fedezi a tanulmányaikat. ezen kívül egy évben egy-kétszer egy nyaralást meg lehet oldani még viszonylag kevesebb pénzből is.

Szóval nálunk is tervben a 3.baba, és mindenkinek minden jót kivánok a babákhoz!

Szerintem teljesen normális körülmények között él a második család is-az én szememmel nem láthatók a szerényebb körülmények...és nincs kupi meg kosz sem, ahogy valaki megjegyezte, 4 gyerek mellett még dícséretre méltó is. Van ismerősöm aki mert gyereke született, évekig rumliban élt, pedig házhoz rendelte az ebédet- a gyerek miatt nem tud főzni-egy hétig gyűjtögette a mosatlan tányérokat, már penész virágzott rajta...2 évesen berakta a bölcsibe, de az addigi vezető pozíciója helyett betanított munkásnak ment el, mert az volt a közelben, aztán a fizetése nagy részét a bébiszitternek fizette ki. Csak 1 gyerekük lett. Hall az ember tragédiákról, nem kívánom senkinek, mi van akkor, ha azzal az egyszem gyerekkel történik valami? Nem mondom, hogy a testvére pótolja, de nem lesz céltalan a további lét, lehetsz még nagymama...

A kérdésedre a válaszom: az első semmiképpen, a második verzióra meg születni kell, arany középút, 2-nél több, 5-nél azért kevesebb. Nekünk 3 van. A gyerekeim-egyenlőre nagyon boldogok, élvezik,hogy sokan vannak, ezt minden nap mondják, pedig sose kérdeztem.Az 5 éves fiam azt mondta ma, hogy anya, te ennek a családnak nem az anyukája, hanem a királynője vagy...

Tényleg a teherbírástól függ minden. Én nagy tyúkanyó szerettem volna lenni mindig. Sok-sok-sok gyerek anyukája. Aztán rá kellett jönnöm, hogy egy is annyira kifáraszt(fizikailag, szellemileg, lelkileg, anyagilag), hogy egyszerűen nincs erőm többhöz. Sőt sokszor így is az összeroppanás küszöbén érzem magam...

Végtelenül tisztelem és IRIGYLEM azokat, akik sok gyereket nevelnek szépen, boldogságban. :)