Szeretnél így élni?!
http://www.youtube.com/watch?v=2S0iopAunPg
Ha választhatnál, hogy egy gyereked lesz és őt tudod járatni Helen Doron angolra, babaúszásra, később sporttáborba, hármasban elmehettek Máltára, Tenerifére nyaralni és pár húzósabb év után viszonylagos nyugalomban nevelgetitek csendesen a lánykát/kisfút, mentek érte bölcsibe, hétvégén gyerekzsúrozni akkor azt választanád, vagy
azt amit a videóban látsz: sok gyerek, sok könyv, nagy család, láthatóan szerényebb körülmények, állandó gyerekzsivaly, civakodás, sosincsnincsmegállás érzés, egyszerre beteg az ötből három illetve az olyan pillanatok amiket a videón látni.
Melyik életet választanád?
Szia kedves Kérdező?
Téged meg sem kérdeztünk,hogy melyiket választanád?Esetleg melyik cipőben jársz éppen?
Láttam már a videót, be volt linkelve egy másik kérdéshez is. Aranyos tényleg, de úgy Isten igazából engem annyira nem hat meg. :S Sosem voltam az a tipikus nagy családra vágyó lány. Mindig egy gyereket akartam, egy kisfiút akinek a lehetőségeimhez mérten mindent meg adok. Ez eddig be is jött, az első kisbabám fiú lett és pont olyan kis rosszcsont mint amilyennek mindig is szerettem volna, sőt talán még rosscsontabb is annál :D Ha a sors úgy hozza, hogy teherbe esek még egyszer vagy kétszer vagy akármennyiszer, nem lesz ellenvetésem, nem mennék el abortuszra ha a 6.-kal lennék terhes sem. Viszont jelenleg azon vagyok, hogy ne essek teherbe. Lehet később majd változik a véleményem és vágyok majd még egy-két gyerekre mert még csak 22 éves vagyok, szóval bőven beleférne. De nem törekszem direkt nagy családra. A párom sem szeretne 4-5 gyereket, ő is úgy van vele mint én hogy ha jönni akar majd jön vagy talán 4-5 év múlva ha mind a ketten úgy gondoljuk próbálkozunk a kis tesóval. Ha úgy alakul, hogy nem lesz már több gyerekem akkor is maximálisan boldog leszek mert az álmom már teljesült a kisfiammal.
Sose lehet tudni, hogy hogy hozza a sors. Ismerek olyan lányt aki nagy családot, sok gyereket tervezett és az első baba után változott a véleménye. Neki sajnos komoly depressziója lett a szülés után ezért is nem javasolnak neki még egy gyereket. Annak is örülünk, hogy így 3 hónap után már tud magáról és képben van. Szóval sose lehet tudni, hogy mi jön közbe vagy hogy alakulnak a dolgok. Lehet 10 év múlva már én is a 4.-kel leszek terhes, kitudja... :D
Köszönöm kérdésedet. Mindig is két babát szerettem volna. Első babaként csak kislányt tudtam elképzelni és az is lett. A másodiknál nem vágytam különösebb hogy ez vagy az legyen. 30 hétig fiút mondtak akkor annak örültünk, hogy egy fiú egy lány. utána kinyögték, hogy lány akkor meg annak ,hogy két kislány lesz :-) Én egykeként nőttem fel, párom félig-meddig mert volt tesója, de fiatalon, kamaszként elvesztették. Nekem egyértelmű volt, hogy a gyerekünk nem nőhet fel egykeként, én utáltam az lenni.
Úgyhogy mindeddig abszolút egy véleményen voltunk a férjemmel, hogy 2 gyerek és pont.
Az első 6-8 hónapom az első babával eléggé depressziós időszak volt, nem tudtam élvezni az anyaságot. Bevallom, hogy igazából csak túléltem a napokat, a legeslegelején volt olyan időszak ,hogy nem is szóltam a babámhoz mert ő csak sírt-sírt-sírt egész álló nap és már belefáradtam, hogy a nyugodt hangomtól majd megnyugtatom. Kedvesen már tudtam hozzá szólni, csúnyán meg nem akartam, így volt olyan hogy egész nap nem szóltam hozzá. :-((( Utólag még olvasni is elég durva .( Persze attól is tartottam, hogy mi lesz ha emiatt esetleg később kezd gőgicsélni, stb. de szerencsére persze nem így lett. nagydumás a kiscsaj.
Most hogy a kicsi megszületett és nem bőg egész nap és az én hozzáállásom, rutinom is egész más, nos most kezdem érteni azokat akik az elejétől állították, hogy ők élvezik az anyaságot. Nekem ez csak most adatott meg, ill. a nagyobbal már régebb óta, de az új élmény számomra, hogy egy csecsemő nem csak sírni tud 0-24-ben hanem csendben ül, kacag, mosolyog, nézelődik, stb.
Úgyhogy ahogy ezek az új élmények érnek egyre inkább tudnám elképzelni, hogy szülnék még egy harmadikat, DE...
a férjem nem szeretne, mert tudja, hogy milyenek az anyagi és egyéb lehetőségeink és ő képes józan ésszel gondolkodni. Nekem marad a szívvel gondolkodás :)))
És a rövid válasz:
Egyértelműen a másodikat választanám .-)))
(és halkan szúrom ide, hogy meglepődtem kicsit, hogy ilyen népes az 1. verzió tábora. Nem baj, csak meglepő volt nekem)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!