2-2,5 éves gyermek altatási problémájára adna nekem valaki tanácsot?

Nem írtad, hogy milyen altatási szokások alakultak ki, de elmondom, hogy nálam mi vált be:

A telefonom csengőhangja eléggé megnyugtató. és ismerte a fiam, úgyhogy betettem lejátszási listába ismétléssel. Miután elmondtam az esti mesét,bekapcsolom, pár percet ott vagyok mellette, és eljövök.

A kezdetén még zene mellett megvártam, míg elalszik, csak utána hagytam ott; ezt fokozatosan tudod benne tudatosítani, hogy most te felálltál és egyedül hagytad.

Ami még nálunk fontos volt, hogy soha nem volt teljesen sötét a szobában egy kis teknősös lámpa világította a csillagokat a plafonra, és nem csuktam rá az ajtót- azt a 15 percet kibírta mindenki, hogy halkabban legyen.

Sok türelmet kívánok, pontosan tudom, hogy mit játszik el veled a kicsi. :)

Életkori sajátosság- a pszciholósgusok szerint, szüksége van rád. Én sem voltam híve, de ilyenkor magam mellé vettem éjjel, és akkor aludt.

Ha nem hisztizik, én hagynám, annál jobbat nem tehetsz, mint hogy mindig nyugodtan visszaviszed.

Ne kiabálj, csak mondd neki, hogy most alásidő van, anya is megy fürödni és aludni, ő is aludjon. Ha kell vidd vissza 20X, csak ne legyen sírás meg ordítás.