Elhanyagolt az a második gyermek aki ha felébred hosszasan el van a sötét szobában, könnyedén elalszik mindenféle altatási procedurák nélkül, eljátszik magában, , holott a testvére minden percben figyelmet követel?

Ugyan nekem még csak egy gyerekem van, de ő is születésétől fogva ilyen nyugodt.Egyedül alszik, egyedül játszik, jól elven.Érdeklődő és mindenre figyel.

Olykor azért már igényli, hogy játsszunk vele és ezt ki is követeli, de szerintem ez egyáltalán nem baj.

Minden gyerek más és én nem érzem azt, hogy elhanyagolnám őt, vagy, hogy rossz anya lennék.

Persze nem tudom, hogy mi lesz majd, ha jön a kistesó:)

6,5 hós kislány anyuja

Én meg már néha azt érzem, hogy a lányom hanyagol el engem. :)

9 hónapos, de nagyon jól elvan magában. Egyedül alszik el, egyedül játszik, és azt élvezi a legjobban, ha én másik szobában vagyok, mint ő. Persze figyelem mit csinál, kukucskálok, de ő tök jól elvan a játékaival. Hihetetlen.

Azt hittem én is, hogy elhanyagolom őt ezzel, de most már látom, hogy ő ezt igényli és szerencsére tök nyugodt gyerek.

Állítólag én is ilyen voltam, és anyukámnak állandóan a nálam 9 évvel idősebb bátyámmal kellett foglalkozni. :)

Szóval vannak ilyen gyerkőcök, ne aggódj, nem vagy ettől még rossz anya!

Ez nem azt jelenti, hogy el van hanyagolva, csak azt, hogy ilyen a természete, nyugodt. Ellentétben a nagyobbal, aki - mint írtad-, egy csibész, és nagyobb szüksége van a figyelemre.

Nekem 3 gyerekem van, a legidősebb most 4 éves, baba kora óta semmi gond vele, nyugodt, eljátszik egyedül is. A középső 2,5 éves, ő is elég nyugis, viszont bújós, gyakran kell dajkálni, ölelgetni. A legkisebb 7 hónapos, születése óta sírós, állandóan vele kell, hogy legyek.

Úgyhogy szerintem ez tényleg csak a természetükön múlik. :)

Nem rólunk írsz?

A kicsilányom órákig elvan egy szösszel. Amíg a nagyfiam 5percig nincs el. Ha már 5percig nyugton van a: a biztosító kárfelmérője jöhet is hozzánk, mert csak én hittem, hogy nyugi van, b: alszik.

A kicsi felfedezi a világot, elkezdett mászni, üldögél, "nem igényel". Viszont a nagy, csak a fejem kapkodom, mivel kössem le, spárgán kívül.

Viszont ha a nagyobbika olyan kedvében van édesen eljátszanak már. Megvan a kárpótlása. Ha külön alszanak, akkoor pedig csak az egyiké-másiké vagyok.

Természetükön múlik és folyamtosan változnak. 3 éves lesz a lányom, baba korában ébredés után fél órát el szokott játszani az ágyában, de ha meglátott, akkor már ki kellett venni, és nem igazán mondhatnám hogy eljátszott egyedül. Most már szépen eljátszik, van hogy olyan csendben hogy keresnem kell a házban hol is van.

A fiaim 11 hósak múltak, nyugodt és vidám babák, eljátszanak egyedül és együtt, és sokszor csatlakozik a lányom is hozzájuk. Ébredés után ők nincsenek el, az egyiket kicsit dajkálni kell, ölelgetni míg igazán felébred, és megy maga játszani (10-20 p, de vagy hogy fél p), másik kinyitja a szemét és már mászik is általában a "dolga" után.

Én is néha érzek ilyet, hogy valamelyiket elhanyagolom, de nem hiszem, mert annak hangot adnának szerintem. :-)