Emlékeztek az gyermeketek utolsó cicizésére? Tudtátok előre hogy na az lesz az utolsó?
Én igen, pont a lányom második születésnapjának estéjén volt, megbeszéltük a dolgot, hogy akkor ez az utolsó, és többé nem kell már neki, mert nagylány, úgyhogy cicizett még egy kicsit, aztán többé nem is kérte (hetekkel azelőtt még rendületlenül követelte minden esti és délutáni alváskor). Mindig kételkedtem benne, hogy ez lehetséges, de tényleg egy könnycsepp nélkül történt az elválasztódás. Olyan jó volt így, hogy megbeszéltük előre, és miközben cicizett, mindketten tudtuk, hogy ez az utolsó, és így még én is elbúcsúzhattam lélekben ettől az együttléttől abban a pár percben.
Nálatok hogy volt az utolsó?
Nálunk pontosan 3 hónapos korában történt meg. Sajnos nem önként és dalolva, hanem egyszerűen nem volt tejem, csak 10-30 ml-ek... és utána még egy csomó tápszer kiegészítés kellett... És már kezdtem beleőrülni ebbe az egészbe, (mindent elkövettem a tejszaporításért, de egyre idegesebb és feszültebb lettem közben, felszedtem ez alatt a 3 hónap alatt 5 kg-ot még, a tejszaporító dolgoknak, meg anyu "tejfakasztó" ételeinek köszönhetően), és ekkor a védőnő megsajnált, mert látta, hogy az őrület határán állok.
Ekkor javasolta (a gyerekorvossal egyetértésben), hogy most helyezzünk picit engem (anyukát) a gyerek elé, és hagyjuk abba a szoptatást, és váltsunk át tápszerre.
Ugyhogy én pontosan tudtam, hogy a 3. hónapjának a legutolsó napján este volt az utolsó ciciztetés (20 ml anyatej), majd rá 120 ml tápszer... és másnaptól már csak cumisüveg.
3 hétig bele voltam betegedve, de így utólag látom már, hogy túldramatizáltam az egész szoptatás-ügyet. :)
Utolsó.
Te is és a gyerek is kiegyensúlyozottabb lettél:-)
Szoptatás párti vagyok,de nem minden áron!Fontosabb a feszültségmentes boldog gyerek-anya kapcsolat mint az a pici tej!:-)
Az én védőnöm is aranyos volt,hozott tápszert,hogy el se kezdjek adggódni...,de hozzá tette,hogy nem lesz rá szükségem,és igaza lett.
2. vagyok, hát igen, én is úgy gondoltam akkor, milyen anya az, aki még szoptatni sem képes, hisz mindenki azt mondogatta, hogy "ilyen nincs", meg az nem létezik, hogy egy anyának nincs teje, és hasonlókat kaptam a fejemhez...
Szerencsére a védőnőnk (egy 3 gyerekes tündéri nőci) felvilágosított, hogy ennek ezer-egy oka lehet, és ha ilyen idegroncs vagyok, akkor ennek vessünk véget, és a gyerekemnek is fontosabb, hogy "normális" legyen az anyja... És tényleg, utána olyan mesébe illő lett minden, innentől :) (Köszönöm, hogy megértetted a lényeget) :)
Az előző kommentet az elsőnek szántam.
A másodiknak: jó döntést hoztál. Tényleg van, ami fontosabb.
nem emlékszem az utolsóra de sejtettem hogy már vége lesz. Tejem nem volt és a babám is hamar feladta a dolgot, ekkor volt 1 éves majdnem.
Én nem beszéltem meg vele, egyszerűen nem adtam oda, de nem sírt azóta se érte, nem kereste.
Arra számítottam hogy sokat fogunk szenvedni a leszoktatással mert nagyon cicifüggő volt, de végülis azóta nem is kérte. Ha látja hogy öltözök akkor mutatja hogy cici, de nem kéri. Este is ha játszunk , felhúzza a pólómat akkor nevet rajta:D
én is emlékszem, 19 hónapig szopizott, nekem kiütéseim kezdtek megjelenni és megijedtem emiatt hagytuk abba.
megbeszéltük és 2 nap alatt megnyugodott, azóta szinte átalussza az éjszakát, max 1x ébred picit, de alszik is vissza.
a mellem fele akkora lett, mint előtte volt, pedig sosem voltam valami nagymellű, ezt eléggé nehezen viseltem, de szivacsos melltartó és kész.
de semmi pénzért nem cserélném el, azokat a meghitt összebújásokat.
azóta is sokszor odabújik hozzám, és mondja, hogy tejcsi volt,
nehéz volt kicsit. de így van jól, 19 hónapig kapta a tejcsit, bár 2 éves koráig akartam. ez van
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!