Miért van az, hogy a hiperaktív gyermekek szülei és óvónői, tanárnői között feszültség van, annak ellenére, hogy együtt kellene működniük a gyermek érdekébem?
Ma nagyon sok a roszzul nevelt,hisztis gyerek. Csak a szülők ezt nem akarják tudomásul venni. Ha a pedagógus fegyelmezni akarja az ő "csodálatos" gyereküket,akkor csak a pedagógus lehet a hibás. Nem is akarnak együttműködni velük.
Ha pedig hiperaktív,akkor ahelyett,hogy szakemberhez vinnék,kitalálják,hogy semmi baj a gyerekkel,csak indigó,kristály stb. ,küölönleges adottságú gyerek. Akiket természetesen a pedagógusok nem értenek meg.
Nem a pedagóusokban van a hiba,hanem az ilyen szülőkben.
Nem fogják fel,hogy ezzel a gyereküknek ártanak a legtöbbet.
Azért, mert a nevelők azt gondolják, még nem biztos hogy hiperaktív a gyerek, ahhoz pszichiátriai szakvélemény kell.
Egyébként a szülő nevelési módszerének semmi köze nincs a hiperaktivitáshoz.
A nevelők sokszor rásütik az eleven gyerekekre, hogy hiperaktívak, pedig fogalmuk nincs arról, hogy milyen egy valóban hiperaktív gyerek.
Miért is kell a pedagógusnak kezelni azt amit a szülő nem tud? Nem hinném, hogy egy tanár kötelessége helyrehozni azt amit a szülő minimum hat év alatt nem tett meg, vagy éppen túl liberális nevelési elveivel elrontott.
Ebben az egészben nekem az nem tetszik, hogy ma a legtöbb viselkedni képtelen gyereknek találnak valami jól hangzó kifogást, hogy miért is ilyen a helyett hogy megnevelnék. Véleményem szerint jóval kevesebb a hiperaktív gyerek is mint amennyire ráfogják, de ha az is valaki attól még meg kell tanulnia viselkedni saját érdekében.
Én a szülő oldaláról azt látom,hogy nincs abban csodálkoznivaló,ha valaki a legszebbenek,legokosabbnak,legügyesebbnek találja a gyermekét és rácsodálkozik mikor először közlik vele,hogy lehetséges,hogy gond van a gyerekével,a szeretet nagyon elfogultá képes tenni az embert.
A nevelők oldaláról pedig úgy látom ,hogy a jóindulatú segíteni próbálás a legjobb hozzáállás,nyílván ha egy kisgyerek hiperaktív tüneteket produkál akkor az óvónéni jóindulatból irányítja a családot a nevelési tanácsadóba.
Megengedhetetlennek tartom viszont a vádló és ellenséges hangnemet,számonkérést.
Nekem egy 11 éves SNI-s (hiperkinetikus magatartászavaros=hiperaktív) fiam van és mesélhetnék.
A rosszindulazú szülőkről és a szintén rosszindulatú óvónóról. A normási ovodavezetőről és a 2 aranyos, rendes, nem ellenséges óvőnőkről.
A fejlesztőről, aki szívét lelkét odatette.
A fiamról, akire az egész iskola büszke, mert sorban nyeri a különböző versenyket.
Következetesen neveltem/em a gyerekemet.
De aki ezt soha nem éli át, az csak ítélkezik, és a szülőt hibáztataja.
utolsónak:
az ilyen gyrekekből legalább életrevaló felnőttek
lesznek:-)))
utolsó előtti
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!