Később könnyebb lesz?

Később már sétálni fog akkor is lehet hogy nem lesz kedve menni valamelyiknek.

Talán akkor lesz könyebb ha a nagy oviba megy és a kicsivel maradsz otthon akkor is kötöttebb lesz a napod jobban be kell osztani az időt.

Most a tél is beleszól.

Pakolás mindig van és mindig lesz ha kiporszivózok fél óra múlva ugyanúgy néz ki mint elötte volt. Két gyerekkel ez negyedóra lesz .

A mama nem tud jönni hosszabb időre?

Átérzem a helyzetedet! Nekünk is volt ilyen időszakunk. Én egy 5 évessel, egy 1 évessel és egy újszülöttel estem át ezen.

Nálunk az vált be, hogy babakocsi helyett hordozókendőben vittem sétálni a picit, a középsőt a babakocsiban toltam, a nagy pedig sétált velünk.

Tényleg nem túl szerencsés, hogy eltérő a napirendjük, de valószínűleg ezt némi következetességgel rendezni tudod. Próbáld meg a nagyot ébren tartani addig, amíg a kicsi nem álmosodik el. Nyilván ne erővel tedd ezt, foglalkozz, játssz vele, úgy talán ébren marad. Ha meg mindkettő alszik, búj te is be közéjük. Hidd el, gyorsabban megy utánuk a pakolás is, ha nem vagy kimerült. Meg hát az sem tragédia, ha néha kupis marad a lakás.

A bezártság érzése ellen is muszáj tenni valamit, mert így egyre rosszabb lesz a helyzet. Próbálj meg olyan anyukákat találni, akiknek hasonló korú gyerekeik vannak, érdemes velük összejárni. Kinyílik a világ, ha nem vagy mindig bezárva, és ha azt látod, másoknak is vannak hasonló gondjaik.

Gondolj arra, hogy elmúlik ez az időszak, és annyi, de annyi szép élményt is kapsz a gyerekeidtől.

Egy most már az 5. babáját váró anyuka

Utolsó vagyok. A kiabálás egyikőtöknek sem jó, egyre feszültebb lesz tőle a helyzet. Nálam az működött, hogy ha már teljesen kezelhetetlen volt a helyzet, hagytam a fenébe mindent, lehevertem velük a szőnyegre, és hatalmas visítós, játszós partit tartottunk. A nevetés gyógyszer volt mindannyiunknak. Úgy kifáradtak tőle, hogy csak na! Mehettem rendet csinálni.

Ők most már nagyok: 17,13,12 évesek, a pici húguk 17 hónapos, majdnem 2 éves lesz, mire a legkisebb megszületik. Nyilván újra kell alakítani mindent, mert hidd el, a kamaszokkal ha lehet, még több a macera:) Csak egyszer próbáld meg nem végighallgatni figyelmesen a mondanivalójukat...

Nálam talán azért működik a nagy család, mert Ők a legfontosabbak és még az sem tud igazán érdekelni, hogy szalad a ház, vagy nincs vacsi (majd eszünk aznap szárazat). Sokkal fontosabb, hogy benne élj a gyerekeid szeretetében.

Kedves Utolsó!

Rólam nyilatkoztál olyan kedvesen, köszönöm.

Ne aggódj a kis korkülönbség miatt. Nekem a 2. és a 3. között egy év van. Iszonyúan féltem, végül az lett életem legboldogabb időszaka, mikor Ők ketten picik voltak.

Soha nem fogom elfelejteni, amikor hazavittük az 5 napos kislányomat a kórházból, az 1 éves bátyja leült mellé, és mivel még nem tudott beszélni, zümmögött neki. Az első perctől imádta. Odabújt hozzánk, amikor a picit szoptattam, állandóan a közelében volt, még a kiságyba is bemászott mellé.

A mai napig nagyon jó tesók, szinte összenőttek, pedig már kiskamaszok. Most ősszel a fiam elmehetett egy hét táborba, de a lánynak már nem jutott hely. Már első este azt mondta, hogy nagyon jó itt, de akkor lenne az igazi, ha a húga is ott lehetne.

Szóval nem könnyű eleinte, sokkal több a manuális tennivaló, de megéri, mert hihetetlenül összetartó, remek gyerekek válhatnak belőlük, akik mindig egymás támaszai lesznek.

11.27 vagyok.

A gyerekeid is csodálatosak lehetnek, és remélem mi is ilyen szép család leszünk, bár én 2gyereknél megállnék. :-) A kérdezőtől meg bocsi, hogy idepofátlankodtam nem válaszolva a kérdésére. :-)

Újra a nagycsaládod anyuka vagyok. Van még egy ötletem. Nekem ez is bevált. Az önzés. Néha légy önző! Bújj el egy tábla csokival és fald be. Bízd rá a férjedre a gyerekeket 1-2 órára és menj el csavarogni, vagy traccsolni egyet. Vagy egyszerűen ülj be egy kád forró vizbe egy jó könyvvel, és rekeszd ki az ajtó mögötti hangokat az agyadból. Mindezt tedd bűntudat nélkül, mert időnként nem feleségnek, anyukának kell lenned, hanem egyszerűen Önmagadnak. Elég rosszul hangzik, de nagyon jó érzés, hosszú időre feltölt.

Ígérem nem írok többet, hagyok helyet másnak is. Azért Te írj, hogy jobban vagy-e?