Egy 2 éves kislány meddig emlékezne az édesanyjára?
A kérdés csak elméleti, de érdekelne a vélemyénetek. Most az esti alvás előtti játék közben elnéztem a kislányomat. Nagyon anyás, velem van születésétől fogva egész nap (nincs kire rábízni amúgy sem), sokáig együtt aludtunk, mert enyhén szólva nem aludt túl nyugodtan stb. szóval nagyon-nagyon ragaszkodik hozzám (persze én is hozzá). :)))
Felmerült bennem, ha most hirtelen valami miatt eltűnnék az életéből, hogy viselné, mennyi idő alatt felejtene el. Ha mondjuk 3 évesen újra találkoznánk, emlékezne rám? vagy 4 évesen? bocs, ha hülyének tűnik a kérdés, néha szoktam ilyeneken agyalni. :)
válasza:Érdekes,hogy nincs hosszú távó memória 3 éves korig, mert én színtisztán emlékszem 2 éves koromig.
Emlékszem,hogy dédimmel játszottunk, hogy átszöktem az imdságos nénihez, hogy dédim annyit mondott:" menj ki szólj anyunak mert most dédi elalszik"...és tisztán emlékszem arra is, hogy mentünk a temetésre és én virágot dobtam a sírjába...Ez 2 éves koromban volt...szóval lehet emlékezni!
válasza: válasza:köszi mindekinek,aki válaszolt!
az én kislányom is álmodik már régóta.
a tesómnak vannak emlékei 1-1,5 éves korából. az én legkorábbi emlékképem az, hogy amikor 8(!) hónapos voltam, kórházba kerültem, tüdőgyulladással, emlékszem, hogy egy fehér rácsos ágyban voltam, és fellógattak nekem midnenféle fehér papírból készült mintát, csillagokat stb, hogy azzal szórakoztassanak, és jöttek-mentek az ápolók, mindegyik bekukucskált hozzám, kedvesen mosolyogtak, az egyik férfi ápolónak fekete göndör haja volt....a másik korai emlékem a bölcsiből való, hogy volt egy Melinda nevű kislány, akivel összevesztünk egy sárga horgolt terítő miatt, és azon huzakodtunk. :)
válasza:igyekszik az ember. :)
azért hozzáteszem, hogy "normális" emlékeim, vagyis a mindennapokból valamennyire is összefüggő dolgok, az óvodás koromból vannak csak, és az se túl sok. :)
válasza:8:55 vagyok, rákontrázhatok egy 6 hónapossal. :o)
A rácsos ágyam mellett állt nővérem játékos polca. Emlékszem a mozdulatra, mert nagyon nehéz volt, hogy behúztam onnan egy fa dobozkát, amit ki is nyitottam, dominók voltak benne. Én csak arra emlékszem, hogy ezekkel játszottam.
Onnan tudjuk, hogy mikor történt, hogy az egyik dominó valahogy belekerült a narancssárga rugdalózómba. Az a rugdalózó meg nagyon pici, és a szülők tudják, hogy mennyi idősen hordtam, szóval egy pici tévedés lehet, de nem sok. Anyu kimosta, és kifakult a dominó, teljesen lejött róla a lakk, máig is meg van. :o)
Egyébként ezen felül nekem is rengeteg emlékem van, későbbről, de azok inkább képi emlékek. Vagy egy-egy mozdulat, ilyesmi.
Még nem voltam ovis, amikor eltört a lábam, a gipszelésre világosan emlékszem. Egy rakás orvostanhallgató állt körülöttem, az egyik csinálta, a "fődoki" meg ordibált vele, hogy "ne így!", én ettől annyira megijedtem. Aztán anyu vett nekem inni, és kérdezte, hogy szörpöt vagy kólát kérek, és én szörpöt kértem...
És még rengeteg minden, nem is sorolom. :o)
Most még gondolkoztam ezen a dolgon, szerintem ha egy két-három éves elveszít egy fontos személyt, és nem emlékszik rá később, az azért is lehet, mert a szervezetnek ez egy fajta védekező mechanizmusa, könnyebb "nem emlékezni", mint a veszteséggel járó fájdalmat feldolgozni, illetve a feldolgozás "egy módja", hogy nem emlékszik rá a kicsi.
No de jó hosszú lettem...
válasza:Semmi nem törlődik ki, minden pillanat elraktározódik a kis agyában, egészen hat éves koráig. Persze az egy más kérdés, hogy a tudatos szinten mennyi marad belőle.
egy gyakorló kineziológus
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!