Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Másnak is reagàlt így a...

Másnak is reagàlt így a gyereke az idegenekre?

Figyelt kérdés
2 éves a lányom, mindig is félős volt, idegenektől pláne fèlt. Ha valaki hozzászól akit nem ismer, vagy ha össze is találkozunk az utcán ismerőssel és beszélnek neki, nèz meredtem egy másik pontba és teljesen lefagy. Kb se kép se hang. Ahogy elköszönünk "visszatér" és mondja is, hogy ott volt a bácsi/néni, pápá, stb. Itthon nem ilyen vagy ha vendégsègben feloldódik akkor sem, de kb nem értik az emberek, hogy miért ilyen, de őszintén én sem. Néha-néha màr szabadkozom, hogy otthon nem ilyen. Màr görcsbe rándul a gyomrom ha valakivel összefutunk, mert màr attól félek, hogy azt hiszik, hogy valami baja van a lányomnak, hogy kb szoborrá válik ha hozzászólnak és 0 szemkontaktust teremt.

tegnap 12:47
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
72%

Két éves gyereknél ez még belefér, sokat érhet, változhat még. Ha viszont az óvodába kerülést követően is jelentkezik ez a probléma, és fennál még az ovikezdés után 2-3 hónappal is (netán az óvónőkkel sem beszél), akkor érdemes segítséget érni. Később ebből lesz a szelektív mutizmus, utána tudsz olvasni, hogy mit jelent, ha így nem mond semmit a fogalom.

De sok esély van arra, hogy magától megszűnik majd ez a kislányodnál addig még.

tegnap 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 anonim ***** válasza:
Az én gyerekemnél ez amúgy 3 és fél éves korában jött elő, és körülbelül 6 hónapig tartó állapot volt. Ő akkor idegenekkel sem beszélt, sőt olyan távoli ismerősökkel sem, akikkel korábban igen, vagy, akiknek korábban köszönt. Védőnői vizsgálaton abszolút nem válaszolt a védőnőnek, csak a fejét rázta vagy bólogatott.
tegnap 13:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:
92%

"de kb nem értik az emberek, hogy miért ilyen, de őszintén én sem. Néha-néha màr szabadkozom, hogy otthon nem ilyen"


Pedig egy tök átlagos ekkora gyereknél. Az a ritkább, aki bárhol bárkivel haverkodik ekkora gyerekként. Szabadkozni meg nem kell, nem kell megfelelési kényszeresnek lenni.

tegnap 13:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 A kérdező kommentje:

1.válaszoló, köszönöm, most hallottam először a szelektív mutizmusról, de utána olvastam és fogok is még részletesebben a későbbiekben.


3.válaszoló, beletaláltál, mert elég durva megfelelési kényszerem van. Egyébként ha làtnám ezt másik gyereknél is, akkor annyira nem izgulnék, de a környezetünkbe csak az én lányomnál làtom ezt. Na meg aztán elkezdik neki mondani: "te rám se nézel?" "Nem válaszolsz?" "Hú, de komoly vagy", "halóóó". Világnak tudnék ezektől menni..

tegnap 13:10
 5/18 anonim ***** válasza:
100%

""te rám se nézel?" "Nem válaszolsz?" "Hú, de komoly vagy", "halóóó""

Na EZ a nem normális, ezzel kell foglalkozni.

"Ne haragudj, de ne vegzáld mára gyerekemet!"

tegnap 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 anonim ***** válasza:

Szerintem a gyerekek nagyrésze ilyen. Az én lányom is. Valakivel picit közvetlenebb, de van olyan barátunk, aki annyira nem szimpi neki, hogy ül az ölemben rámcsimpaszkodva végig, ha itt vannak. Olyan is van, akit 5 perccel azután, hogy megérkeztek már rángat be a szobájába játszani. Nem mindenki egyformán szimpi neki, ez van. Én ezt nem látom problémának és szabadkozni sem fogok miatta, se nem próbálom beszédre kényszeríteni. Ő ilyen, majd nyílik.

Engem jobban zavart, hogy gyerekek között is nagyon csendes, megfigyelő, nem tudta mit kezdjen a helyzettel, ezt viszont problémának láttam/látom, mert nehéz lesz így az ovikezdés. Tudatosan elkezdtünk többet gyerektársaságba járni és ebben viszont látok fejlődést, ami tök jó.

tegnap 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 A kérdező kommentje:

Köszi a megnyugtató válaszokat.


5-ös: Hát bennem is biztos van hiba, mert lehet nem a saját gyerekem egészségében kellene elbizonytalanodtam, hanem elküldeni a bús p*csába azokat akik "piszkálják". Csak hát én nem ilyen típus vagyok.

tegnap 13:19
 8/18 anonim ***** válasza:
100%
6 vagyok. Ezekre a b*sztatásokra (bocs de szerintem ez az) én csak annyit szoktam mondani, hogy konraproduktív. Meg szoktam kérdezni, hogy ugye tudja, hogy minél jobban "nyomja magát", a lányom annál zárkózottabb lesz!? :) Nem is értem ezt felnőtt emberek hogy nem érzik...
tegnap 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 A kérdező kommentje:
Nagyon igazad van. Lehet én is bepróbálkozok majd ezzel a szöveggel.
tegnap 13:32
 10/18 anonim ***** válasza:
Én fiam még ilyenebb volt, ő simán pánikrohamot is kapott, ha túl közel mentek hozzá. Nem tudtam vinni sehova, mert mindenhol magából kikelve tombolt, hogy itt emberek vannak és fél. Az ovikezdés is élmény volt. Tudatosan foglalkoztam ezzel a szorongásával, sokat gyakoroltuk, mostanra azért javult. Én már annak is örülök, hogy nem sírva viszem be oviba, meg ott csinálja a dolgokat a többiekkel, csak csendes. De szoktam látni mai napig, hogy hozzászólnak, és elfordul, nem vesz tudomást arról, aki neki beszél. Neki ez önvédelem, szorong a helyzettől, így mindig igyekszem segíteni, hogyan oldja fel. Pl megkérdezte ovis csoporttársa, hogy megölelheti e? Elfordult és nem nézett rá. Mondtam erre, hogy az ölelést elutasíthatja, de nem szép dolog válaszra sem méltatni. Aztán tisztán érthetően feleltem a másik gyereknek, hogy kedves tőled, köszi, de most nem szeretne ölelést, talán máskor. Tehát segítek neki, hogyan húzhat határt. Udvariasságra lehet tanítgatni, de nem kötelessége parádéznia idegeneknek, szóval akármilyen "furcsának" is találják mások, neked kell őt megvédeni.
tegnap 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!